Jelentem, megvagyok, megvagyunk, nem túl jó formában, de legalább a fejünk(-em) a víz felett van és nem alatta. Egyelőre.
Tudnék sok mindenről mesélni, főleg a lelki dolgokról, ám nem nagyon nyílt blogba való dolgok ezek, igaz, elég sok mindent osztottam már meg az elmúlt sok-sok évben, ami nem blogba való, de most érzem is ezt ezzel a témával kapcsolatban. Annyit elárulok azért, hogy jó hírek nincsenek....legyen is elég ennyi.
Zalánnal ortopédián voltunk múlt héten, 3 hónapja vártunk erre az időpontra, ehhez képest nagyjából 2 órát ücsörögtünk ott n+1 kamasz és egy darab felmenő/kamasz között. Mondtam is Tibinek, hogy némileg megvilágosodtam, mi a különbség az orthopédia és a reumatológia között, amit sosem értettem igazán, de nem is vettem a fáradtságot, hogy elmerüljek a témában.
A kórház rendelőintézetének bejáratát éppen felújítják, így a kórházi szárnyon keresztül kellett átverekedni magunk, hogy eljussunk a betegfelvételig, sorszám lekérésért, rendelő előtt helyetfoglalásig... Zalán felmérte a terepet és rögtön leszögezte, hogy ő 11-ig hajlandó várni, aztán hazamegy. Megígértem neki egy Burger King ebédet, de visszadörmögte, hogy ő 11-kor akkor is lelép. Nem tudom, hogy lépett volna le, mikor se bérlete, se jogsija, de mindegy, mert nagyjából pont 11-kor szólították. Rá kellett jönnöm, hogy a doktornőt ismerem, Rákóczis anyu, bár sosem gondoltam, hogy ilyen magasrangú asszonyság mellett baktatok el a suli folyosóján - mikor még arra jártam (Zalán 4. osztályos múltjában)
Zalánnak kisgatyára kellett vetkőznie, de már a póló láttán némileg elsápadtam, ugyanis pont úgy nézett ki az a fehér, feliratos póló, mintha abban is aludt volna, de megnyugtattam magam, hogy ezt csak én tudom, az öltözőben Zalánon kívül úgysincs senki. Tibit nem engedték be, mondván, hogy zsúfolt lesz a rendelő, várjon odakinn. Hát majdnem mondtam valamit. Ha 3 hónapot várok egy időpontra, hagy legyen már fél m2 hely a második szülőnek is, mert egyébként elfért volna és az oxigén sem tűnt volna el hirtelen a rendelőből. Volt még egy körünk röntgenre, aztán vissza, negyed órát vártunk, míg látták a felvételt a gépen, de nem látták, aztán még mindig nem látták, aztán egyik irodában látták, másikban nem, átmentünk a másikba, mire az egyikben is látták, szóval vissza, ....volt egy kis kaland, de végül az lett, hogy kapott 25 alkalmas gyógytornát receptre és fél év múlva kontroll. Úsznia kellene, meg sportolni, de Zalán őszintén bevallotta, hogy egyikhez sincs kedve, szóval nem volt népszerű a doktornőnél. Vetett még rá egy utolsó, sokat mondó pillantást, aztán eltűnt a 3 egybe nyitható rendelő jobbszélső bugyrában. Egyébként megmérték a fiút, 184 cm. Cipő nélkül. Ha kihúzza magát. Ami nem szokása.
Az öltöző magányában eszembe jutott, hogy aznap rakják ki az iskolák az ideiglenes sorrendeket a továbbtanulóknak...Gyorsan megnéztem mindhárom listát, elég szomorú helyen van Zalán, ebből lehet, hogy fellebbezés lesz, arra mindenképpen fel kell készülni. Mindegy, a végleges listáig várunk és reménykedünk.
Beültünk volna a BurgerKingbe, de Zalán nem akarta, így csak rendeltünk és hazavittük az ebédet... otthon pedig bepusziltuk. Baromira jólesett, már mindenki nagyon éhes volt.
Mi történt még? Réka jelentkezett angol nyelvvizsgára, áprilisi kör. Én úgy képzelem, hogy egy nyelvvizsgára készülés úgy néz ki kívülről, hogy a sok-sok tankönyvből ki sem látszik a Réka orra, de én egyáltalán nem látom tanulni. Ráadásul a nyelvvizsgadíj sem jár vissza immár, bár ha elkaszálják, semmiképpen nem jár vissza... Viszont a jó hír, hogy ő azt nyávogja folyton, hogy ő készül...szóval ezt is elengedtem. Érettségi előtt felsőre akar menni, hát nem tudom, szerintem egy magas %-os emelt töri fontosabb lenne, majdmeglátjuk még...
Egy kis vicces történet a végére:
Vettem magamnak egy karamell színű kapucnis pulcsit, valahogy nagyon megfogott a színe. Megérkezett, felpróbáltam, hümmögtem, hogy nem az igazi a színe mégsem, de napfényben egész cuki. Mutatom Tibinek, hogy mit szól hozzá, látom, hogy furán csillog a szeme. Kérdezem, hogy mi van?! Mondja, hogy semmi-semmi, horkan egyet, ahogy elneveti magát, csak pont olyan a színe, mint a Diókutyának......
