Talán amitől féltem, azt elkerültük a tagozatos dolgozatok vonatkozásában, vagyis nagy "agyblokk", "lefagyás" vagy hasonló riasztó esemény nem árnyékolta be Réka vizsgáját. Habár ugye, eredményt nem tudni, majd hétfőn délután. Ez csak amolyan megérzés természetesen. Az idegeim is meg akarnak nyugodni elvégre, jó, hogy ezt sugallják....Mindegy is.
Egész tegnap annyit gondoltam rájuk, nem csak Rékára, az egész kis csipet csapatra, drukkoltam mindenkinek, hogy ügyesek legyenek és könnyedén átvészeljék ezt az Isten csapását... egészet. Délután óvatosan vettem szemügyre Réka vonásait, ahogy először találkoztam vele, vajon milyen képet vág. Igaz, 11 óra óta volt ideje sokszorosan átrendezni azokat. Nyugodtnak tűnt, összeszedettnek, mint amikor jó formában van. Ebből éreztem én még tovább azt, hogy valószínűleg a tesztek nem voltak annnnyira nagyon nehezek, mint akár tavaly, ahol 55-ből vettek fel 32-t.....vagy valami ilyesmi szám rémlik. Aztán valaki fizetett valakinek valamit, vagy nem tom', de 33 fővel indult be a tagozat, amire még nem volt példa.
Néhány anyuka falnak szegezte a csemetéjét és CSI profi helyszínelőket megszégyenítő módszerekkel vallatta gyermekét, hogy hogy sikerült az egész, milyen feladatok voltak, tudta e.......Nekem ez nem stílusom, nem szeretem ezt, sőt, hirtelen nem is akarom tudni, hogy ez vagy az hogyan sikerült, mert fals képet adhat, amitől pánikrohamot kapok, az meg nem jó senkinek. Csak "vissza akartam kapni Rékát" a dolgozatok ragacsos mancsaiból, megpuszilni, beleszagolni a nyakába, hazavezetni és azt mondani neki, hogy nem számít semmit az egész. Eljutni oda, hogy ezt az ember maga is elhiszi.... Réka viszont nem jött zavarba, elvégre nem az ő bőréről volt szó, nem egyszer önként beállt kisegíteni egy-két gyerkőcöt, ha az nem tudott kellő minőségű és pontosságú információt szolgáltatni a felmenőinek. Volt abban valami idilli, ahogy natúr kefírt falatoztak a lányok-fiúk, kinn, padon, közben záporoztak a keresztkérdések....Videóra kellett volna vennem, annyira sokatmondó volt.
Úton hazafelé azért megjegyezte Rékám, hogy egy szóban nem biztos, hogy tényleg "ly-s" e, de ugye a GURKE az az uborka?? Bólintottam, mire nagyot sóhajtott megkönnyebbülten. Szerinte a betűrendes feladat nehéz volt és a mulatság szinonímájához a bulit írta....de többet nem tudok. A matekról egyáltalán semmit nem, remélem, azért, mert jobb lett, mint a Zrinyi. Na ezt nagyon remélem! Már csak 3x 24 óra és megtudom az eredményt.
Estére leánykám fájlalta a fejét és kókadtnak tűnt, hajnalra belázasodott. Áttapogatolóztam azon nyomban a sötétben Zalánhoz, az is forró volt. Hát nem nagyszerű? Tegnap jártunk az orvosnál kontrollon, meg is kaptuk a papírt, hogy hétfőn mehet oviba. Nem annyira úgy néz ki. Szóval kilónyi vitamin ide vagy oda, Réka is lerobbant ugyanabban a kórságban. Végülis a Jóisten meghallgatta kívánságom és még pont meg tudta írni a tagozatos dogákat, majd rögtön utána ki is dőlt....Jövő héten csütörtökön féléves környezet felmérő az egész eddigi anyagból. Az a szokás, hogy dolgozatokra beviszik a gyerekeket a szülők, akár betegen is. Már megfigyeltem. Én is kacérkodom a gondolattal, mert ha nem, akkor sima órán írja meg a ricsajban és az már a NyelvÉsz tesztjének sem tett valami marha jót...Majd kitalálom addig! Moza napló (az elektronikus ellenőrző jelenlegi állása: 5 irodalom ötös, 3 nyelvtan, 2 tesi.
Ma E.-nél is jártunk a Nevtanban Zalánnal kapcsolatban, de ez egy másik mese lesz....
Egyébként már lehet tudni a következő tagozatos dolgozatosdi időpontját, a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap, vagyis szerda lesz a napja....Első három óra. Meg lehet szokni...Dehogy lehet!
