2013. február 5., kedd

Csak két kép...


Sütögetős

Rékát váró pocakos kismama voltam, amikor barátnőm egyszer elmesélte, hogyan áll 3 éves keresztlánya az anyukája elé hetente többször is. 
- Édes anyucikám, mi finomat sütsz ma nekem??
Akkoriban, hormonok által irányítva, ezen nem egy könnyet morzsoltam, nem is egyszer, számtalanszor elképzeltem, hogy ugyanez velem is meg fog történni és hogy az milyen jó lesz! Hüpphüpp...

Ez a történet jutott eszembe tegnap este is. Réka beszökdécselt a konyhába, rutinosan bekukucskált a konyharuhák alá, vajon mi lapulhat a gyúródeszkán, majd annyit rikkantott.
- Nutellás croissant (1) lesz, hurrááááá! - rögtön értelmet nyert, semmivé vált az az idő, amit a 8 rétegnyi tészta nyújtásával töltöttem...pedig morogtam a bajszom alatt rendesen, ilyesmiket, hogy "ilyet se' sütök többet....inkább elrongyolok a pékségig....bárcsak a brownie mellett döntöttem  volna!"...

Mire megfürdött az aprónép, ki is sült a két tepsinyi finomság.
- Ilyen finomat még éééééletemben nem ettem! - nyilatkozott Réka. - Még soha nem sütöttél ennél jobbat! - tette hozzá. Én meg fürödtem a dicséretekben és vigyorogtam, mint a vadkörte. És sajnos ettem is belőle, így soha nem leszek 67 kiló vagy kevesebb....

(1) Réka állandóan nyúzza a fülem, vegyünk "Seven days" croissant-t a hiperszuperben. Mert az - a reklám alapján - egészen biztosan nagyon finom. Csorog a nyála érte! Én pedig elvből nem veszek zacskós, jó sokáig elálló péksüteményt (sem). Irtózom az ilyen mű dolgoktól. Hozzáteszem, nem ismerem, milyen a seven days croissant összetétele, de biztosan van benne legalább 4-5 E betű...Szóval innen jött az indíttatás, hogy süssünk itthon rongyoskiflit a kölköknek! :)








Windows....






Mai súly: 68,3 kg....Mondtam én, hogy holtpont....

Pénteken beszéltem "nyitott ablak" ügyben a óvónénivel, Ed.-del. Csütörtökön ugyanis ismételten azzal jött haza Réka az oviból, hogy fázott a szundi alatt. Elmagyarázta, hogy nem ippen az ablak alatt feküdt, mint kedden, körülötte nem is volt nyitott ablak, de Emese mellett igen, úgyhogy nem volt melege. Kicsit durcás lett a kedvem ettől, több sem kellett nekem, gondoltam, másnap körbejárom az esetet. 

Persze (?) a válasz az volt, hogy nem fázhat, nem fázhatott, hiszen nem is szokott nyitva lenni ablak. Kiszellőztetnek ebéd után, aztán ablak becsuk, mert Ed. óvónéni amúgy is fázós. 
- Kedden Réka a nyitott ablak alatt feküdt. Ott! - közöltem én tényszerűen, vádlón rámutatva a hátsó ablakra. Válasz: Ja, hát igen, a hátsó ablak olykor nyitva szokott lenni, de olyankor a környéken sem fekszik gyerek. 

- A "pihepuhában" (ez afféle párnákból, takarókból, matracokból összetákolt leheveredő NEM óvónéniknek :)) láttam már gyereket aludni. Az ablak alatt... - közöltem én, tapasztalataimra támaszkodva. Válasz: Ja, igen, a Pistike ott szokott aludni....de Réka csütörtökön nem is az ablaknál feküdt, hanem ITT! - bökött a padlóra Ed. a szoba közepe táján (négy méterre az ablaktól).

Itt bosszús képet vágtam (gondolatban), mert láttam a helyzetet oda kilyukadni, hogy a Réka beszél itt össze-vissza hülyeségeket....Pedig a lényeg ott volt, hogy óvodásom fázott, erre kerestem megoldást. Az ideális, szülőbarát válasz valami ilyesmi lett volna:

- Értem a problémát, anyuka, oda fogok figyelni, hogy ezentúl Réka ne aludjon a nyitott ablak közelében. Sőt, a többi gyerek sem. Egy sem. Jó lesz ez így?
Erre azt feleltem volna.
- Köszönöm, Ed.! Indítványozom továbbá, hogy ha nagyon melege van a csoport valamely felnőtt tagjának, a konyhapult melletti ablakot állítsák bukóra, arra felé tényleg nem sok gyerek alszik. (Viszont az óvónénik ott szoktak tanyázni, de azt nekem nem kell tudnom.)
- Remek ötlet, anyuka! Köszönjük építő jellegű ötletét!

Tegnap váltottam pár szót a barátkozós-haverkodós kedvében lévő dadusunkkal. Tőle megtudtam, hogy tényleg nyitott ablaknál szoktak aludni, bár Réka ritkán kerül a nyitott ablak alá (!). Ami szerencse. Mert én arra alapozva látom el pizsamával és takaróval, hogy a szobában 25 fok van árnyékban. Ha tudom, hogy nyitott ablak mellett horpasztanak,  viszek dunnát és bundabugyit a gyereknek. 

Kérdezem magamtól, az nem volt gyanús, hogy egyre több Manó csoportos zokniban alszik és dupla takaróval alszik??? ....Nem. - felelem erre ártatlanul pislogva....