Lezáródtak a jegyek, vagy legalábbis Zalán megtette, amit megkövetelt a suli és lám, csütörtök reggelre egy csapásra kidőlt. Hőemelkedés, elesettség, piros torok. Habár, mire hazaértem délután, nagyon jó kedvében találtam. Talán csak mert nem nyúztam szögpercekkel, Toldival, százéves háborúval, a Hold minden létező tulajdonságával, a tulajdonnevek helyesírásával és még ki tudja, mi mindent tanulnak mostanság. Két hétig sem bírta. Mármint kórság nélkül.
Velem nem tudom, mi volt ma, de már 10 órakor kedvem lett volna összegömbölyödni az íróasztalom alatt és szundikálni egyet, hiába ittam kávét is szokás szerint 11 körül, nem nagyon hatott. Úgy láttam, a fiúk is álmosak a lenti irodából, mert nem szoktak kávézni, de most feljöttek 1-2 csészényiért. Olyan nyűgös nap volt ez és bár elhatároztam, hogy hazajövök és főzök Zalánnak egy jó kis ragulevest, utána meg valami gyümölcsmártást, natur szeletet, sőt, akár egy mákoskiflit is süthetnék....ehhez képest hazavánszorogtam, ledőltem a kanapéra a kutyával és el is aludtam. Úgyhogy hotdog volt a vacsora, majd főzök holnap.
Később vasalás közben néztem egy filmet a Netflixen. Az volt a lényege, hogy egy kislány a családja állítása szerint már 4 hónapja nem evett semmit, mert mennyei mannán élt szerinte. Egy nővért küldtek oda, hogy kiderítse, mi áll az eset mögött. Ki tudja, miért, de a tengentúlon volt csak elérhető szakember erre a célra. Hát, nem mondanám, hogy tetszett, de egyszer meg lehetett nézni. Az rendszeres, hogy ami csak nyomokban keresztény, az biztosan bigottan, eltorzítva, eltúlozva idiótaként van beállítva Netflixéknél és most is kb. ez volt a helyzet.
Réka újfent panaszkodott, hogy az egykori legjobb kebelbarátnője hetedik és nyolcadik osztályból nem köszön neki a buszon, bár egy járaton utaznak néhány megálló erejéig. Réka integet neki és köszön, de semmi, mintha soha nem ismerték volna egymást. Most erre mit lehet mondani? Nagyon sajnálom, hogy csalódik emberekben, de ez pont az a helyzet, amikor nem lepődtem meg túlzottan. Van az, amikor egyeseket el kell engedni az életünkből, nem? Kár, hogy nem 2 évvel ezelőtt dobta Rékát a kiscsaj. Mindegy, megtette akkor, amint nem volt rá szüksége, mert egy új közösségbe került.
Holnap biosz tz, nagyon kíváncsi leszek az eredményre, mert azt nem lehet mondani, hogy rongyosra tanulta a jegyzeteit....de nem baj, legalább tisztul a kép, miből akar majd egyszer, a távoli jövőben emeltezni mondjuk a németen kívül?
Jaj, ha már német. Tegnap voltak vendégeink egy osztrák fűrésztelepről. Elejtette korábban a főni, hogy majd beugranak, de nem részletezte különösebben, milyen szintű látogatók lesznek, csak hogy nem kell fordítani, mert hoznak tolmácsot. Hála Istennek amúgy, mert az osztrák németet nem is értem annyira, plusz mindenféle fadarab nevét sem tudom németül, szóval pergett volna rólam a jeges veríték és még vinnyoghattam is volna, hogy bocs, de passz, milyen szöveget nyomott a pasas, miért nem tud magyarul, ha ide jön? Érdekes volt amúgy, kiderült, hogy a tulaja volt az egész gyárnak és a kijelölt trónörököse. Mondta is főni, hogy ha jobban belegondol ebbe, lehet meg is borotválkozik...Milyen menő lehet már, ha van egy egész gyárad, ami családi vállalkozás!
Holnap péntek újra, ez egy egész gyors hét volt valahogy. Ja és holnap újra kézimeccs, ezúttal a brazilok ellen. Remélem, végre elkapják újra a formájukat a fiúk és nagy örömet okoznak nekünk....
