2014. május 11., vasárnap

Okos szürke szempár



Réka valami filmet néz (amolyan ifjúsági félét) az egyik csatornán. Én nem követem igazán, térülök-fordulok, egyszer csak látom, hogy fut a képernyőn a fekete alapon fehér lista, a végtelen, a szereplőkről, készítőkről. Érdeklődöm, hogy mi lett a film vége. És akkor valami varázslat történt, nem is tudom igazából leírni. Rám nézett eme angyal lány, aki a Réka névre hallgat, és így szólt.
- Az lett a vége, hogy újra egymásra találtak. A kislány és a barátnője.
Ahogy mondta, amit mondott, és AHOGY mondta AMIT mondott. Milyen komoly és okos lányt láttam, ahogy a szemébe néztem. Még a lélegzetem is elakadt.
Tudom, leírtam én is, ahogy előttem ezrek, milliók, de nem tudok elégszer rácsodálkozni, milyen élmény figyelni, ahogy cseperednek a gyermekeink. Újra és újra, majd újra és újra megtörténik velünk a csoda. 

Rossz csapáson



Szombaton az irodába érkezett az a könyv és CD csomag, amit Zalán szülinapjára rendeltem. Cipelő cicák újabb kalandjai, Boribon, Zog, a sárkány, Gryllus CD és egyéb finomságok. Réka is velem tartott, az oviban csak az óvó nőknek tartottak munkanapot, hirtelen nem tudtuk hová tenni a leányzót. 

Ahogy egyik könyvet emeltem ki a másik után, csillogó szemmel, áhítattal, mint mindig, ha új könyv kerül a birtokomba, felajánlottam Rékának, hogy beléjük lapozhat egy kicsit. Akár ki is olvashatja egyiket másikat, uram bocsá, a Boribon pl. már "kitelne tőle"...Nem akarta. Alig nézett a könyvekre. Futólag inkább csak. Kezében volt a tabom, amin éppen szakadozott az internet, igyekezett abba életet lehelni. Még a Cipelő cicák sem érdekelték. Úgy elszomorodtam. El is határoztam, hogy eltüntetem a tablet-et a mindennapokból. Az nem lehet, hogy a könyvek helyét átvegyék a laptop és a tablet...Nem tudom elképzelni. 

Felelősség....milyen csapáson járjon a csemeténk....