Ama bizonyos vérnyomásemelő, anya gyilkos rózsaszín tölcséres történet előtt védőnéninél jártunk kedden délután. Még otthon Zalán fülébe súgtam, hogy ha jó fiú lesz, fagylalt lesz a jutalom, ez általában megteszi a kellő hatást. A biztonság kedvéért azért otthon lemázsáltam a fiút, 16,2 kg-ot nyomott este a kis oroszlános pizsamájában. Ha esetleg mégsem lenne ingerenciája mérlegre huppanni, ne bámuljuk egymást tanácstalanul a védőnővel....
A védőnéni (akit kedvelek) azzal fogadott Rékát megpillantva, hogy no melyik iskolába írattam a lányt? Egy megkönnyebbült "jól van"-nal nyugtázta a választásunk. Többet erről nem is beszéltünk. Először a szokásos kérdőívet töltöttük ki, hogy Zalán szereti a mesét, tud mászókázni (vagy két éve), szerepjátékot kedveli, szobatiszta és ágytiszta (még szerencse), közösségben cukipofa és társai. Majd a mérleg került előtérbe: 16,4 kg a pasas. Ehhez jön egy 107 centis magasság. Bámulatos, hogy 8-9 centiket képes nőni évente. Látom is egyébként a ruhatárán, a 104 méretet szinte átugrottuk és emlékeztetni kell magam a boltokban, hogy 110-es holmikat figyeljem, a kisebbeket felesleges. Kivéve a rövidnadrágokat, mert azokból a 98 (!) a jó, vagy még kisebb.
Kismellkasa okés, vagyis vagy egy kis mélyedése, de a helyzet nem romlott, csak javult az utóbbi időben. Aminek örülünk. Hallása, látása rendben van. Néhány betűt felismer, bár ez nem volt persze elvárás egyáltalán. Cukin együttműködő volt végig, csak mellette kellett állnom/ülnöm lehetőleg 20 centin belül.
Érdeklődtem pszichológus ügyben, tudna e segíteni. Megígérte a védőnéni, hogy vissza fog hívni. Beszél egyrészt a doktornénivel, másrészt van egy kismamája mostanság, akit meg tud kérdezni, ki a menő ezen a szakterületen? Elvinném Zalánt egy körre egy kedves aranyos pszichológus nénihez/bácsihoz, akinek van ideje és türelme kivárni, hogy megnyíljon neki a gyerkőc. Vagyis két "ülés" után nem tárja szét a karját, hogy "nem áll velem szóba a gyerek, sajnálom" .... Szerintem ebből nem lehet baj. Sőt, ha segít neki, hogyan legyen egy kicsit nyíltabb a világ felé, az már fél siker. Védőnéni szerint Zalánon máris látszik a rendszeres közösség hatása, sokkal barátságosabb, mint tavaly, a 3 éves státuszon....Remélem, csak fokozódni fog a helyzet.
Fogorvosnál jártunk (bár a fogait nem látta....), szemorvoshoz van időpontunk 2 hét múlva. Nagyjából ennyi volt az egész. Illetve védőnéni megjegyezte, hogy Zalán azon ritka gyerkőcök egyike, aki nem lúdtalpas....Igen, látható a különbség Réka gágogó talpacskája és Zalán íves tappancsa között, sajnos. Habár...én látok javulást Réka lábán, remélem, jól látom....
Holnap végre péntek újra. Berobbant a kánikula ezerrel, ma rögtön 30 fokon izzott a levegő, így őszintén szemeztem a légkondival az irodában. Délután úszni vittem a gyerekeket a Tiszaligetbe. Gyuri edzőnket sehol nem láttam a medence partján, gyanakodtam, felhívtam, közölte, hogy ezer anyamedve, de nem tud jönni. De kár! Azért ott volt két ovis pajti, a gyerekek még örvendeztek is, hogy nem jön Gyuri bácsi. Később, amikor már féltem, hogy esetleg naptej híján leégnek, árnyékba vonultunk ,hot dogoztunk, majd megvettük Réka iskolatáskáját is. Hurrá, hajrá, ide is pipaaaa!
No ennyit már, hív az áááágy....Jó éjt mindenkinek!
Kismellkasa okés, vagyis vagy egy kis mélyedése, de a helyzet nem romlott, csak javult az utóbbi időben. Aminek örülünk. Hallása, látása rendben van. Néhány betűt felismer, bár ez nem volt persze elvárás egyáltalán. Cukin együttműködő volt végig, csak mellette kellett állnom/ülnöm lehetőleg 20 centin belül.
Érdeklődtem pszichológus ügyben, tudna e segíteni. Megígérte a védőnéni, hogy vissza fog hívni. Beszél egyrészt a doktornénivel, másrészt van egy kismamája mostanság, akit meg tud kérdezni, ki a menő ezen a szakterületen? Elvinném Zalánt egy körre egy kedves aranyos pszichológus nénihez/bácsihoz, akinek van ideje és türelme kivárni, hogy megnyíljon neki a gyerkőc. Vagyis két "ülés" után nem tárja szét a karját, hogy "nem áll velem szóba a gyerek, sajnálom" .... Szerintem ebből nem lehet baj. Sőt, ha segít neki, hogyan legyen egy kicsit nyíltabb a világ felé, az már fél siker. Védőnéni szerint Zalánon máris látszik a rendszeres közösség hatása, sokkal barátságosabb, mint tavaly, a 3 éves státuszon....Remélem, csak fokozódni fog a helyzet.
Fogorvosnál jártunk (bár a fogait nem látta....), szemorvoshoz van időpontunk 2 hét múlva. Nagyjából ennyi volt az egész. Illetve védőnéni megjegyezte, hogy Zalán azon ritka gyerkőcök egyike, aki nem lúdtalpas....Igen, látható a különbség Réka gágogó talpacskája és Zalán íves tappancsa között, sajnos. Habár...én látok javulást Réka lábán, remélem, jól látom....
Holnap végre péntek újra. Berobbant a kánikula ezerrel, ma rögtön 30 fokon izzott a levegő, így őszintén szemeztem a légkondival az irodában. Délután úszni vittem a gyerekeket a Tiszaligetbe. Gyuri edzőnket sehol nem láttam a medence partján, gyanakodtam, felhívtam, közölte, hogy ezer anyamedve, de nem tud jönni. De kár! Azért ott volt két ovis pajti, a gyerekek még örvendeztek is, hogy nem jön Gyuri bácsi. Később, amikor már féltem, hogy esetleg naptej híján leégnek, árnyékba vonultunk ,hot dogoztunk, majd megvettük Réka iskolatáskáját is. Hurrá, hajrá, ide is pipaaaa!
No ennyit már, hív az áááágy....Jó éjt mindenkinek!
