Csütörtök este a hangulatom mindig fényesebb, mint mondjuk hétfő reggel, de mindegy.
Kezdek szenilis lenni, mert egyre kevésbé emlékszem, miről írtam a blogban és mit meséltem el valakinek, szóval van baj rendesen.
A félévi bizonyítványokat fedje jótékony homály. Nekem nagyon fájt a Rékáé, mert eléggé távol áll attól, amit elvártam volna. Igaz, ő nagyon laza és búbánatnak semmi nyoma, azt mondja, majd ha számít, jobb lesz... Hát nagyon remélem, hogy így lesz. Amit mégis érdemes megemlíteni, hogy töriből legalább ötös és az angolt is szereti. Több jót azt hiszem nem is tudok elmondani. Zalán rontott magyarból, de javított matekból, na hát ő egészen más történet, nem is tanul, de amikor tanul sem érdekli az egész, úgyhogy ... naja, ő ilyen.
Hétvégén letoltam a Tündérkert című sorozatot, ami Erdély története kb. , ment már a tévében is valamelyik csatornán és most fenn van a Netflixen. Eddig talán 8 rész jött ki. Nagyon fura volt, nehezen mondtam volna ki, hogy nem tetszett, mert amúgy a látvány, a díszletek elég menők, a színészek is jók benne, csak nem egészen értettem, hogy miről szól az egész, mert Báthory Gábor akkora híres fejedelem volt? Valahogy össze voltam zavarodva, hogy most tényleg róla szól az összes rész?? Vártam volna, hogy majd a következő részben jól megbukik ez a Báthory Gábor, de csak nem akart és akkor türelmesen végignéztem, amíg - spoiler - tényleg kinyiffantották a hajdúk. A töri tudásomat biztos fel kell frissíteni. Nagyon hasznos, hogy ilyen alkotások is készülnek, felhívják a figyelmet Erdélyre, amelyről többnyire Trianon vagy az ország 3 részre szakadása kapcsán hallunk, pedig annyi minden más érdekesség is övezi.
A másik sorozat, amit még érdemes nézni az a Yellowstone, igaz, csak 2 évada van fenn Netflixen. Erről sem mondanám, hogy nagyon tetszett, túl sok benne a vér és a hulla, de hogy Kevin Costner megvédi a földjét minden áron, az azért egyfajta érték. Hogy aztán milyen áron, hát bármi áron, az megint egy másik történet.
Hétvégén újra sütöttem fánkot. Ezúttal nem lett olyan szép szalagos ,mint első alkalommal, nem volt türelmem sokáig dagasztani, a konyha is hidegebb volt, mind ideális, viszont ízre még finomabb is volt, mint előző héten. Néhány óra alatt a huszonegynéhány fánknak hűlt helye sem volt. Sütöttem csokis muffinokat is a mikulásos csokik maradékából. Sajnos picit túlsütöttem, úgyhogy bár ízre nagyon finom csokis lett a muffin, de kellett hozzá feltétlenül valamilyen toroköblögető, nehogy megfulladjon tőle az ember. Most ez nem hangzik túl jól, de tényleg ízre rendben volt, nagyon is. Ezt a receptet megtartom, csak időben ki kell kapni a sütőből a cuccot.
Most ropogós kiflit szeretnék sütni, de azt nem tudok, vagy vajas pogácsát. Már a gondolattól is összefutott a számban a nyál.....
Szerdán szabadságon voltam. Fogorvoshoz volt időpontunk, amit még novemberben kértem, mert az egyik tömésem nem volt már az igazi és attól féltem, ha valami keményebbre harapok, akár kettőtörik a fogam....Csak délre volt időpont, nálunk meg megszűnt a fél nap szabi intézménye, úgyhogy kénytelen voltam kivenni egy egész napot. Nem nagyon bántam. Végül minden jól alakult, a tömést tök gyorsan kicserélte a doktornő, Tibi pedig csak az éves kontollon esett át, amin nem volt vagy négy éve, úgyhogy minden rendben volt nála. Utána tök boldogan jöttem ki a rendelőből, mint a felszabadult gyerek, be is rángattam Tibit a Jysk-be, hogy megjutalmazzam valamivel magam, vettem pár apróságot. Ennyit arról, hogy nem veszünk semmit januárban. Bár már úgyis szinte február van.
Azt hiszem, kezdek kilábalni a januári rossz hangulatból, kb. egy hónap, mire megemésztem, hogy túl vagyunk az Adventen, karácsonyon, és ráérzek, hogy a sötét januárban is vannak jó dolgok. Pl. a meleg takarók a kanapén, néhány jó könyv, egy isteni forró habos kávé, némi süti, télikörte, egy tányér borsóleves vagy raguleves, egy izgalmas vízilabda / tenisz / kézilabda meccs a tévében, a kutya, ahogy szinte a bőröd alá bújik, az otthon melege, fánk, a hétvégi ráérős reggelik....Túl sok a kaja, értem én, de én sajnos szeretek enni, örömet okoznak a jó falatok, mit tehetek.
