Szoboszlai Dominik lett az év férfi sportolója Magyarországon, a férfi foci válogatott az év csapata és az év edzője újra Marco Rossi lett.
Iszonyú nehéz dolog összehasonlítani az almát a körtével, egyik teljesítmény fantasztikusabb, mint a másik. A női kard csapat pl. második évben, kétszer egymás után világbajnok lett, mégis a férfi kardozók lettek az év csapata (a nem hagyományos csapat sportágban, vagy hogy is?) Sokat elmélkedtem este, hogy hogy lehet ezt igazságosan mérlegelni, túl azon, hogy nem kell ezt azért annyira túlgondolni, hiszen minden bajnok, minden pontszerző mögött tényleg óriási munka és felkészülés van. Én pl. a női kard csapatnak adtam volna a díjat, de azzal sincs gondom, hogy a fiúk nyertek hosszú idők után újra és így az év csapata lehettek.
Hogy Szoboszlai lett az év férfi sportolója szerintem teljesen egyértelmű, bár Zalánki is fantasztikus pólós és Hubert az úszóválogatott tortáján a habon is a meggy. Ő még ezután fog akár több számban is világbajnoki és olimpiai érmeket aratni. Hogy mégis Szoboszlai ennyire nagy fölénnyel nyert (nem csak nálam), az azért mutatja, hogy nála ez az év nem telt eseménytelenül. Kupát nyert a régi csapatával, aztán a világ egyik lemenőbb csapatához szerződött Angliába, ahol alapjátékos lett, bár sokan nyavalyogtak, hogy úgyis csak a kispadra kellett....Na annál azért többet fizetett érte a Liverpool. A válogatottban csapatkapitánnyá érett, a csapat pedig veretlenül kijutott az EB-re. Csapat fronton mondjuk én a vizilabdásokat jobban támogattam volna, ha nem is ott tartanak még, mint a korábbi AranyCsapat, de alakulnak és Varga Zsolt is világbajnok edző idén.... HOgy ennyire tud dominálni a foci, szerintem azt is jelzi, hogy mennyire szomjasak a magyarok arra többségében, hogy a fociban sikereink legyenek, mennyire fontos, vezető sportág. Nyilván, azt nem lehet elvárni, hogy addig nem lesznek az év csapata, amíg legalább egy nyavalyás piti EB-t nem nyernek....
Legyenek bármely sportág képviselői, reméljük, sokszor hallgathatjuk majd meg a himnuszt Eb-ken, Vb-ken és az olimpián is és nagyon sok magyar sportoló sikerének lehetünk tanúi.
A nap szomorú híre, hogy eltávozott közülünk Benedek Miklós, az egyik kedvenc magyar színészem. Már akkor is az volt, amikor még nem úgy ismertük, hogy a Benedek Tibi apukája.... Remélem, találkoztak most már Tibivel és együtt lehetnek. Borzasztóan hiányozni fognak és hiányoznak mindketten..... Isten nyugosztalja őket!
Amúgy meg az első hét a suliban egy nagy cumi. MIndenből van mindenféle , ezerféle tanulnivaló, merthogy fenyeget a félév.....Alig várom a pénteket. Rendelünk kaját, sütök fánkot, lebontjuk a karácsonyfát és leiszom magam..... Már az irodáig eljutni is fárasztó, mert meg akarok fagyni, fizikailag fáj a hideg, öregszem, na, mit csináljunk. Értem én, hogy most tél van, kellenek is a mínuszok, van jó oldaluk is, de én most csak nyavalyogni tudok, nagyon sajnálom magam így a december varázslata után a kopár, puszta januárba csöppenve. Majd elmúlik....
