Azt olvastam ma reggel valamelyik portálon, hogy Rowling (Harry Potter írója) vallott arról, hogy Dumbledore és Grindenwald között lángoló szerelem gyúlt. Néhány éve már felkavarta a kedélyeket azzal, hogy Hermione igazából sötétbőrű, csak ez senkinek nem tűnt fel a hat kötet alatt. Most meg ez. Csak tudnám, hogy mire jó ez. Jövőre talán arra derül fény, hogy Harry Potter valójában nő volt lélekben....vagy hogy valami nemváltó varázslatot hajtottak végre mondjuk Pitonon. Miért kell belekeverni ezeket a dolgokat egy ilyen történetbe? Így divatosabb? Haladóbb? Figyelemfelkeltőbb? Komolyan érdekelne. Röhej az egész, és csalódás, csalódás, csalódás.
Az ünnepi hosszú hétvégét megtoldottam egy hétfői szabival, mert már úgy éreztem, nagyon rámfér….Jól is esett. De még előtte, szombaton anyuéknál voltunk, tesómék is leugrottak, temetőben is jártunk. Vasárnap már készültünk a hétfői hétkezdésre, főleg Rékával. Aznap volt a legmelegebb, de egyben nagyon szeles is, így inkább fejfájós lett ez a nap, azt éreztem, hogy irreálisan túl meleg van...szóval nem tetszett igazán.
Hétfő a pihié lett volna, de persze a gyerekeknek volt ugyanúgy iskola hétfőn, szóval fél hétkor – legkésőbb – így is ki kellett pattanni az ágyból. (Pattanni mondjuk soha nem szoktam.) Zalán még hagyján, ő nem volt annyira morcos, egy hét „táppénzen volt”, de Réka kikészült, hogy vége a hosszú hétvégének…mint a siratóasszonyok, úgy vernyákolt. Aznap írták a német TZ-t, írtak a lóból természetismeretből és feleltek a versből – János vitéz. Szóval megértem én, de csak túlélték. Hű, de soká lesz még június 1….én kb. addig számolom a tanévet.
Igazából egy maratoni sorozatnézésre fájt volna a fogam egy szabadnapon (Tibi levonult dolgozni), közben zabálok össze vissza minden finomságot....Na persze. Helyette ment a mosógép vég nélkül, már 3 szárítónk is van, egyik sem unatkozott. Megpróbáltam kintre teregetni és szerencsére estére a törölközők kivételével minden meg is száradt. Főztem babgulyást, megcsináltam az ígért brassóit is Rékának. Friss ebéddel vártam, tök jó érzés volt. Kivasaltam mindent és nagyjából rendet raktam. Mindez nagyjából kettőig eltartott.
Sokan szánalmasnak tarthatják ezt, nem érdekel, de amikor egy hétköznapon itthon vagyok, ilyenkor érzem azt, hogy a helyemen vagyok, nem a mindennapok hajszájában. Akkor a legjobb, amikor mindenre van idő, anyu (mármint én) nem rohan, nem ideges, hogy késni fog és még az sem zaklatja fel, hogy már vasárnap sem volt meg a tolltartó Zalánnál és hogy Réka hétfő reggel hétkor kezdi keresni a tornacipőjét….Este bepakoltak mindent, hát persze! Anyu gyorsan összedob egy vész tolltartót Zalánnak (mindig ezer ceruza hever szerteszét) és megnyugtatja Rékát, hogy max. az utcai cipőjében fog tornázni tesin. A tolltartó meglett a padban, a csuka pedig a fogason a tanteremben…szóval helyére billent minden.
A kutya egész nap aludt, nem izgatta, hogy én rendhagyó módon otthon vagyok. Végigszunyálta, amíg reggel vasaltam, a füle botját nem mozdította akkor sem, amikor kimentem teregetni vagy akár főztem….11 kor feltápászkodott, kiment pisilni, majd hozta a teniszlabdáját, hogy akkor dobáljam neki. Hát jó, dobáltam neki. Aztán amikor elunta, visszakapaszkodott a kanapéra és aludt tovább. Sokszor gondolok arra, hogy milyen jó neki, ha kutyának születtem volna, lennék a helyében. BársonypofiKutyafiú.
Négyre mentünk Rékával a főpróbára a zenesuliba a Bartók hétre. Ott először fújták össze a duójukat egy másik kislánnyal….hát nem sok jót néztem ki a fellépésből, bár elsőre hibátlanul elfújták. Többet nem nagyon. De végülis semmi jelentősége nem volt, csak hogy szokja Réka a közönség előtti játékot, amit egyébként szeret és nem bénítja, inkább feldobja, szóval szerencsés fajta. A Bartók duettet végül középen elvesztette, lemaradt a felső szólamtól, de egy-kettőre visszatalált, szóval ügyes volt. Ahogy lejött a színpadról, szinte belém bújt. Talán szégyellte a rontást, pedig nagyon is megdicsérték. A végén volt fotózás és a résztvevők között sorsolás is, Réka nyert egy üveg pezsgőt, persze alkoholmenteset. Én is fotóztam, de olyan szerencsétlenül, hogy a Réka szökellő szarvasnak néz ki minden fotón, miután a háttérben levő izé feltűnően jól illik a fejére. Jót kacagtunk rajta, na mindegy.
Itthon megittuk a pezsgőt minden fuvolista tiszteletére, majd hét után elvittük a kutyát sétálni. Naaagyon élvezte a drága!
Ma indul a tavaszi fogyókúrám is, de az a babgulyás friss kenyérrel este 8-kor marha jól esett....
Ma könnyebb napunk volt (bár a kedd szörnyű, mert Rékának ilyenkor nyolc órája van a fuvolával együtt és hétfőn is hol nyolc, hol kilenc órája van a szolfézs miatt....), este hét után elugrottunk tavaszi cipőt venni, mert Zalán a télit egyszerűen szétfocizta valamikor a múlt héten. Már tragikus szintre lépett a helyzet, haladéktalanul intézkedni kellett. Általában 3 havonta szétrúg egy cipőt, az normális? Az biztos, hogy hamarabb szétrúgja,mint kinövi.
Estére persze megint hulla vagyok és képtelen arra, hogy vasaljam azt a tenger ruhát, ami hétfőn beszáradt....Fogalmam sincs, mit főzzek holnap, majd reggelig még megálmodom.
Holnap már szerda, az utolsó húzósabb nap, juhúú!
