Minden évben egyik rémálmom a fenyegetően közeledő farsang. Annyira úútálom, hogy nem tudom elmondani. Idén valahogy inkább a közömbösség volt jellemző a hozzáállásomhoz, "minden relatív" alapon, amíg pár napja ki nem derült, hogy némileg elnéztem a dátumokat. Zalánék farsangja valóban március elején lesz, ám Rékáéké már február elején. Hoppá!
Aztán amikor elhangzott Réka szájából, hogy a maszkabál "jövő szombaton" lesz, ez annyira rosszul csengett, hogy fejemben rögtön kigyulladtak a vészfények. Egyetlemn egérutat láttam azért, mégpedig hogy el sem megyünk, ám ezt Réka hamar szétoszlatta, mondván, hogy ő fellép a tánc csoporttal. Nagyszerű.... Jövő szombatunk tehát fél 9 től foglalt, sulis farsang címén. Tavaly megúsztam hála az influenzának....na akkor már inkább a farsang, hiába irigyelt akkortájt néhány anyuka.
Réka ma el is csicseregte az ofőnek, hogy ő tulipán lesz a farsangon, megragadva az egyik ötletemet, amit magamban hangosan morfondírozva, bajszom alatt motyogtam a napokban. Kérdeztem is tőle, hogy honnan fog beszerezni vajon jelmezt, úgy szeretném tudni. Tulipán. Én varrni nem tudok, karton jelmezről hallani sem akar...szóval? Hallgatott, mint a ponty.
Hát úgy tűnik, a gond, mint mindig, az enyém marad, mármint a jelmez kivitelezésének a terhe. Zalán farsangja még fényéveknyire Rékáéhoz képest, úgyhogy azt most félretesszük (Ő Optimus akar lenni...no comment) és fókuszálunk Rékáéra. Nézgelődtem a neten, végül ez tetszett meg. Szerintetek?
Ha nem kapnék hozzá a rőfösnél alapanyagot, akkor pedig:
(forrás: a net végtelen világa)
Ha egyik sem, akkor maradunk itthon a fenekünkön és fánkot sütünk. Megkönnyebbültem. Talán még túl korán, de legalább a töprengő-tépelődő fázisnak vége. :) .