Van egy új angol sorozat, amire teljesen rákattantam. Downton Abbey a címe és már a második évadot falom. Rögtön az első rész (pilot) rabul ejtett és csak többet akartam belőle, még ég még....Én mohó! Sok mindent elárul rólunk, hogy Zalán amikor érdeklődve megállt a képernyő előtt, rövid habozás után a következőt kérdezte a film láttán:
- Szerinted melyik a gyilkos??? - nahát ebben sok minden van, de ippen gyilkos nem, vagy legalábbis eddig még nem bukkant elő. Valamelyik magyar csatornán is adják az első évadot, de én persze nem tudom kivárni, muszáj volt letöltenem a második évadot végig. Úgyhogy ma, ebédfőzés közben kivittem a laptopot a konyhába és úgy alkottam ebédet, hogy lement nagyjából két és fél epizód. Szuperjó volt!
A gyerekekre nem volt sok gondom, a lakóközösség összes csemetéje "tavaszt érzett", összeröffent lenn a kertben és csak a sötétedés terelte volna be őket, ha előbb nem invitáltuk volna őket némi bevásárlásra. Zalán annyira jól érezte magát kis cimborájával, hogy pulykamérgesen az apja felé köpte: - Nem megyek! Nem is szeretlek!! - lehet, hogy "úúútállak" volt, nem emlékszem. Ettől még viszont valahogy becsüccsentek az autóba (lefelé fittyenő ajkakkal) és elrobogtunk egy kis Auchan- os, elő Húsvéti bevásárlásra.
Tegnapi esemény még, hogy Zalán mély vízben is úszott immáron. Sikerrel. Gyuri először nem vette észre, Zalán a medence túlsó felén búvárkodott szemüvegben.... és a többi gyerekkel együtt nem vitte át a "hidegvízbe" fiacskámat. Viszont visszatértekor a tanmedencébe rögtön rájött a hibára. Máris pattant és intett: Irány a mééééélyvíííz! Zalán előbb ijedten nézett rám, mondhatni rémülten, majd elpityeredte magát, de ez Gy.-t nem nagyon hatotta meg, csak hívta és hívta Zalánt a másik medencéhez. Persze az nem ment, úgyhogy úgy kellett kihúznia a vízből, kézen fognia, majd nógatni hosszan, hogyan ereszkedjen a vízbe. A többit nem láttam, de Zalán később elmesélte, hogy először le kellett buknia a víz alá háromszor, majd elúsznia az első lépcsőig. Ami talán 5 méter? Valami olyasmi.
- És képzeld, anya, nem süllyedtem el!!! örvendezett már itthon. Nagyon élvezte a mély vizet és szerintem a továbbiakban nem lesz gond az uszoda ezen tájékával sem. Olyan jó lesz, ha lesz két VÍZBIZTOS gyerkőcöm, akik jól úsznak és nem kell őket különösebben félteni az 1,10-esnél nagyobb mélységekben sem.
Egyébként a két hetes kihagyás nem látszott meg Zalán úszásán egyáltalán, nem vetette vissza, mintha mi sem történt volna! Gy. mondta is, hogy már olyan automatikus, rögzült az egész, hogy belevágunk a hát és gyorsúszás elsajátításába is. Ám legyen! A tegnapi órán volt is némi háton siklás vegyítve a lábtempójával.
Vidám óra volt ez a mostani, az egyik kisfiú nagyon helyes volt. Zalánnál talán picit fiatalabb. Azt a nagy csodát művelte a tanmedencében, hogy képes volt egyhelyben háton úszni. Jót mulattunk rajta, annyira édes volt. Igyekezett nagyon, mindent beleadott, de valahogy....nem haladt sehová különösebben. Kár, hogy ilyesmiben nincs világverseny, nagy tehetségnek számítana.
Hazafelé gyalog jöttünk az egyértelműen tavasz illatú koraestében.
