Elütések

Bocsánat, olyan sokat félrepötyögök, nézzétek el nekem! Igyekszem korrigálni!

Megint péntek

Újabb villámgyors héten vagyunk túl. Hétfőn ugye Romániában voltunk egész nap. Kedd reggel úgy is ébredtem, hogy tőlem akár péntek reggel is lehetett volna az energiaszintem tekintve. 

Kedd emlékezetes húzása volt, hogy Tibi vitte vívni Rékát suli után. Aznap volt először rajta új sapkája, amit igazából télre vettem, de úgy megtetszett neki, hogy az őszi cidriben is magára húzta. Utoljára, mert még aznap délután elveszett és meg sem találtuk soha többé. Először a vívóteremnél kereste buzgón a sapkáját, akkor még majdnem unottan figyeltem, ahogy kutat-keres, cikázik, mert az gondoltam, valamelyik elnyűtt tavaszi-ősziről van szó. Amikor Réka felvilágított, hogy az új sapit nem találja, nyomban más színben láttam a világot. Nem lett meg és Tibi sem találta a kocsiban, sem a csomagtartóban. Akkor még mindig ott volt az esély, hogy a napközis terem előtt a  padon maradhatott és majd reggel jól megtaláljuk. Tibi korán odacaplatott, még fél 8 előtt, amikor éber gyermek nem sok jár arrafelé, de semmi. Csak a hűlt helye. Hogy hol tűnt el 16.50 és másnap reggel 7:20 között, fogalmam sincs. Ennyi. Réka keservesen sírt. Nem tudtam mit mondani, főleg, amikor rájöttem, hogy nem az ő hibája, a sapka tulajdonképpen Tibi kezéből vált köddé.

Szerdán Tibi vitte Zalán vívni, miután az reggel úszni volt az oviban, majd a Nevtanban sulielőkészítőn. Erről jut eszembe, sulielőkészítő. Igazából nem is ilyen lovat akartunk ám, Egyelőre egyedül van Zalán, pedig pont az lett volna a lényeg, hogy a többi gyerek előtt fel tud e oldódni, ha válaszolni kell egy kérdésre vagy el kell mondani egy verset. Mindegy, nem panaszkodom, mert olyasmiket játszanak, aminek köze van az iskolaérettséghez (napok, hónapok, évszakok, számok ésatöbbi), szóval nem válik kárára, szeret is járni. Talán majd később lesz csoportos is. Egyelőre lehet, hogy korai, nem gondolkodnak a szülők a következő tanévben, a jelenlegit próbálják túlélni.  

Na szóval szerdán volt vívóórája Zalánnak, bár lógó orral jött haza, hogy nem is vívtak egyáltalán. Azért megy jövő héten is. Legalábbis remélem. Tibi morgott, hogy nem mentem Zalánért, nem váltottam őt, ahogy elvitte az órára a kispasit....neki meg ezer dolga van és nem tudott dolgozni. Hát az a helyzet, hogy a héten két nap tudunk Rékával tanulni itthon, ez a hétfő és a szerda. Kb. 1,5 órát. Úgyhogy éppenséggel az óra vége felé be tudtam volna esni a vívóterembe, ha muszáj, de inkább vacsorát főztem. Egyébként is esett az eső...Szóval a szerdai nap képlékeny, mert Tibi úgy tűnik, nem nagyon hajlandó ücsörögni egy órát a vívóknál. Pedig reméltem, hogy igen, így nekem csak két nap kell szaladgálnom Réka után este a sötétben....

Csütörtökön Réka vívott, én is beültem az óra utolsó fél órájára. Nagyon aranyosak a vívópalánták, bár Réka a legkisebb. Inkább 4-5-6. osztályos a banda, bár ezt már valahol írtam. Mindegy, a másik csoportba, Zalánéba túlkoros lenne Réka és egyébként sem menne már oda át, ha küldenék sem, mert a fehér ruha és az igazi kard/tőr íze megcsapta, hogy ilyen totális képzavarral éljek....Szóval ügyesek a gyerekek, látom némelyik gyerek mozdulataiban a több éves munkát....

Hazasétáltunk, aztán átfutottuk a német szavakat negyed órában, mert úgy néz ki, minden héten német dolgozatot írnak, annyira örülök neki. Most a számokból, irányokból, színekből írtak, ami még mindig ismétlés, de már helyesírással együtt számít. 

Csütörtök délután kutyakolbászt vettünk a közértben, mert ma az oviban az Állatok Világnapját ünnepelték és a helyi Kéz a Mancsért Alapítvány minden évben várja az adományokat ebből az alkalomból.  Cserébe mindig hoznak pár kutyust, akiket a gyerekek kényeztethetnek, simogathatnak. Ma délután láttam, hogy valaki hörcsögöt is hozott be az oviba (bár a faforgács alá nem láttam be), képzelem mennyire örült a sok gyereknek és a fülsiketítő zsivajnak egész nap....Mármint a hörcsög.

Ma meg péntek van és nekem tegnap óta fáj a torkom, a fene egye meg! Iszom a teát, vitamint kapkodok, igyekszem pihenni (haha, szalad a ház....és nem szalad el a vasalni való....), remélem, hétfőre elmúlik. Őszintén remélem. 

Tiboromból nem sokat láttam a héten, a gyerekeket szigorúan lefektettem 9 óra után és velük együtt én is mély álomba merültem  elég gyorsan. Főleg amióta nem vagyok valami jól. Azt tudom, hogy késő éjjel jött haza többször is, olyan későn, hogy csak reggel nyugtáztam, hogy egyáltalán hazaérkezett valamikor....

Hétvégi tervek? Gyógyulni, erőre kapni és valahogy tisztaságot és rendet varázsolni a lakásba. Másra momentán nem vágyom....Mondjuk, főzni sem ártana, mert a mai pácolt tarjám zöldségestől és püréstül szinte még ma este semmivé válik. Kezdhetem holnap elölről.