5 éves státuszvizsgálatra volt mára időpontunk a védőnőhöz.
Nem kellett sokat várni, rögtön Réka következett a kis Vittórió után....:)
Ahogy némileg meglepődve hallgattam a védőnő véget nem érőnek tűnő kérdés áradatát, azt jutott eszembe, hogy ez valami nagyon minimum követelmény lehet az 5 éveseknél, legtöbbjére már Zalán is képes szerencsére.
- ügyesen mászik-e
- fél lábon egyensúlyozik/ugrál e
- önállóan étkezik e
- kevés segítséggel öltözik e
- cipőjét egyedül felveszi e
- alapszíneket jól használja
- saját nevét, NEMÉT (!), életkorát, szülei, testvére nevét, pontos lakcímét tudja e
Itt Apa nevét kérdezve Zalán közbekotyogott, hogy "Tibi!!!", a védőnő tanoncok és mindenki más derültségére.
- verset, rövid történetet mond e
- ismeri e minden testrészét
- kisebb-nagyobb fogalmát ismeri e
- előtt, mellett, mögött fogalmát ismeri e
- rajzán a fejen kívül még öt testrész van
- gombot begombol
- szobatiszta e
- társasjátékkal játszik e
- kiegyensúlyozott e
- indulatait tudja e kontrollálni
- nagyon fáradékony e
Elvileg rajzolnia is kellett volna, de Rékát ismerve ettől eltekintett a védőnő.
Súlya: 17,9 kg (volt az már 18,3 is...) és kereken 110 centi. Védőnő szerint vékony és magas. Szerintem meg pont jó....mindegy.
Vérnyomás: 90/60
Hallásvizsgálat is volt, idén először, verseket, mondókákat hallgatott Réka egy fülhallgatón, és meg kellett mondania, hogy az egyre halkabb nótát melyik fülén hallja. Nem volt gond vele, ahogy a látásvizsgálattal sem.
A befelé dőlő bokával kapcsolatban még mindig az a véleménye a védőnőnek, hogy 3-6 éves kor között ez még mindig élettani, a lábboltozat kialakulásának egy fázisa lehet. Ajánlott a szupináló cipő, amit viselünk is, immáron itthon is, nem csak az oviban. Csakis saroktartós cipőt viseljen Réka, semmi nőcis szandál. Az izületi szalagok stabilitása majd csak 8-9 éves korban következik be, addig kell a korrekció legalább. Lúdtalpbetét nem szükséges. Fontos még, hogy sokat legyen mezítláb, egyenetlen talajon (ezt nyáron abszolváltuk) illetve ott a lábtorna, amit nem vittünk túlzásba eddig....Itthon is járkálhat mezítláb kavicsokon, "terepgyakorlatként".
Ezek után jött néhány kérdés, amin úgy forgattam volna a szemem, de persze nem tettem. Szeretem a védőnőmet, jó fej ő és főleg, jót akar, csak néha olyan hivatalos és könyvszagú tud lenni a hatodik "közös" évünkben is...Például kérdezte, hogy mi újság Zalánnal, fütyije hogy működik, kell e vele menni valamerre a doki szerint. Nem, nem kell még. Mi újság a mellkasával, kell e vele menni valamerre vizsgálatra a doki szerint. Nem, nem kell. Majd rákérdezett, hogy ugye már szobatiszta? Hááát...majdnem. Egy pár hét múlva megmondom. És ugye rajzol? Miket rajzol? Nem igen rajzol, nem jellemző. Nodehátmégiscsakmégcsak 2,5 múlt....3 lesz májusban. Szóval a védőnő valahol a minimum és a maximum követelményeket váltogatta, olykor mintha felcserélte volna a gyerekeket.
Ennyi volt. Röpke fél óra alatt sikerült mindkét gyereket felöltöztetnem és kiléptünk a rendelő ajtaján.
Közben a gyerekek lassan lábadoznak a nyavalyából kifelé. Ha a tegnapi napomra gondolok, semmi más nem jut eszembe, mint hogy porszívóztam. Orrokat. Hol ezt, hol azt. Azután, hogy Réka megpendítette, fáj az egyik füle, pláne. 10 percenként. És meleg sót is pakoltam a fülére, amíg mesét nézett. Az orr nyálkahártyája unhatja a banánt, ma reggel vért porszívóztam, ilyen villámgyorsan is régen kapcsoltam már ki a masinát....Hát...gyógyulgatunk.
