Lemaradós

Nem írtam egész héten? Pedig még csak jegyzetecskéim sincsenek.
Igazából egész héten próbáltunk kievickélni a náthából Tibivel, ACC 600 meg BronchoStop…ami aztán gyorsan elfogyott és a végén már csak a saját immunrendszerünkre hagyatkoztunk. Több kevesebb sikerrel.

Volt egy kis affér a hét elején az ofővel is. Feleltek Rékáék termismből kedden a hétfői anyagból és hát persze nem sokat készültek, úgyhogy amikor ez kiderült hirtelen pár körkérdésből, dolgozatot írtak. Rékának kettes lett. Az a poén, hogy szegényeknek szolfézs van fél öttől negyed hétig hétfőn, plusz este Réka még németet is tanult , mert ötöst lehetett kapni. Nem értem, miért kell az amúgy is feszült helyzetet tovább feszíteni azzal, hogy mindig minden órára készülni kell és ha nem, akkor aztán baj van. Úgyhogy írtam az ofőnek, hogy tök igaza van , meg minden (vagy nem) , készülni kell órára, de azért legyen olykor tekintettel a szolfézsosokra egy picit, ráadásul Réka az ő másik órájára készült este nyolcig , németre….blablabla . Visszaírt, hogy jövő hétfőn (azaz ma) termism doga megint, aki ötöst ír, annak kiradírozza a rossz jegyet a naplóból. Meg hogy a szolfiról nem tudott. Ekkor megnyugodtunk, bár nagyon nem voltam ideges, mert még így is ötösre állt simán. Még nem tudtam, hogy hétvégén Rékára rájön az ötperc (azaz az öt óra) és ennyi idő alatt sem tanulja meg azt a pár csökött mellékfolyót, meg a fogalmak sorát. Bezzeg, amikor leültem mellé, rajzoltunk vaktérképet, azonnal megtanulta. Én nem értem, miért nem tud/akar/képes egyedül tanulni. Miért, ó, miért? 

Kértem időpontot a héten fogorvoshoz. A gyerekeknek. A sulis fogdoki szerint mindkét gyereknek ajánlott a fogszabályzás, Zalánnak csak ha akarja. Ez elég érdekes vélemény volt, mert hát melyik gyerek akarja a fogszabályzót, csak úgy hobbiból, ez nem Star Wars fénykard vagy ilyesmi….Úgyhogy gondoltam megkérdezem a fogdokijukat is, az meg váratlanul elment szülni még ősszel és most tér vissza. A saját fogdokimhoz is vinném őket, mert az még jobb, de oda egy hónap csak mire elérem őket telefonon és még 2 hónap a várakozás, szóval akkor már inkább a gyerekfogorvos. Ez is egyik jele annak, hogy öregszem, türelmem és időm egyaránt kevés, úgyhogy bizonyos ügyekben már nem is próbálkozom.

Zalánnak hármas lett a német dogája a héten. Még nem láttam, de azt mondta, nagyon könnyű volt és mindent tudott. Tipikus Zalán! Az biztos, hogy mire elvégzi a nyolcadikat, piszok jól fogok tudni németül, hehehe, mert magától 0, azaz nulla százalékot tanul. Leszámítva az írásbeliket, amikben viszont a matekot leszámítva nagyon sok hiba van. 

A hétvégén farsang is volt, amire pénteken dupla adag fánkot sütöttem. Természetesen sehol semmi szalag, hogy is lenne, amikor nem itthonra, négyőnknek sütöm (bocs, Dió!). Az volt, hogy túl lágynak, ragacsosnak találtam a tésztát és dobtam még hozzá egy kis lisztet. Valószínűleg nem kellett volna. Na mindegy, így is pillanatok alatt elfogyott a farsangon, nem sok olyan hülye volt, mint én, hogy fánkot sütött és senki nem kérdezte, hogy hová tettem/loptam róla a szalagot. 

A farsangra csak a fiúkat delegáltam, mi Rékával életünkben először csajos shoppingot tartottunk. Hihetetlenül jó volt! Réka kapott nagylányos táskát, maga választhatta ki a táskaboltból. Azután voltunk drogériában, ilyen-olyan ruha üzletben, lakáskieg boltban. Még terveztem, hogy beülünk egy habos kakaóra/kávéra és sütire is valahová, de a fiúk közben végeztek a farsangon és Réka inkább pogácsát kért és jegesteát. Mondjuk, magamnak nem nagyon vettem semmit, csak ami a bálra kell (új harisnya), pedig rám férne pár nadrág, blézer, cipő, de mindegy. A végére egyébként túl sok csomagom is lett volna bármilyen további nézelődéshez (egy plédet is vettem a kanapéra), így akkor hagytuk abba a vásárlást amikor még nem volt mindez nyűg.

Az írtam, hogy megrendeltük az emeletre az ablakokat?? Fogalmam sincs. Szerintem nem. Március közepére ígérték, vagy április elejére legkésőbb és már nagyon várjuk őket. Egyelőre több projekt nem lesz, most pár bútort szeretnék venni, azt is majd nyáron, illetve Réka kinőtte a kerékpárját. Ez azt jelenti, hogy az enyémet neki adom, (tök jó állapotban van), az övét eladjuk és veszek magamnak egy újat. Persze ledöbbentem az árakon, az én 15 éves bringám még olyan 30-35000 volt….

Vasárnap este felfordítottam a konyhát, készült egy fél kondér lencsefőzelék (annyi lencse volt otthon), nagyon sok rántott csirkemell szelet, sült krumpli, saláta és öntet (ez könnyű volt, csak össze kellett önteni). Megfőztem a krumplit a rakott krumplihoz is, sőt már petrezselymes krumplihoz megfőztem az alapanyagot. Tudom, sok a krumpli, de alig érdekelt, csak kaja legyen elég. Aztán akad még sok-sok szilvásgombóc mamától és csülökpörkölt L. mamától. Tibi kivette a fagyóból a brokkoli rózsákat, szóval leves is lesz. Gyászban vagyok, már csak a héten menzás Réka. Egy korszaknak vége, nekem meg még mindig kedvem ehhez az egész főzőcskéhez. Emiatt meg bűntudatom van, szóval egyre rosszabb a helyzet.

Ma hétfő van, ami hosszú nap és nyűgös nap. Rékának sok órája van, hetedikben német fakt, nekem is keserves a nap....Szerencsére elmaradt a szolfi, így legalább fél öttől fél hétig nem kellett visszabattyogni a suliba. Viszont délután full erővel nekiugrott a kutya (futott felé) és úgy hanyatt döntötte, hogy alaposan beverte a fejét a talajba (fűs rész szerencsére). Most várjuk, hogy lesz e agyrázkódása van sem. Zalánnak semmi házija nem volt kész, ezért nem játszhat semmilyen telefonon mostanában. Vacsora: hideget kértek a gyerekek, sonkás szendvics paprikával, sajttal, mustárral. Leragad a szemem....

Délelőtt egy épülő háznál voltunk kinn terepszemlén. Végül kiderült, hogy feleslegesen, mert a kivitelező még csak most mérte fel a terveket, mi meg csak az alapanyagot szeretnénk szállítani a kedves vevőnek....így kérdés nem merült fel. Ahogy magyarázta a pasas (a tulaj) barna velúr cipőjében, vékony szivart szívva, hibátlan öltözékkel és belőtt séróval, hogy hol lesz a jakuzzi, a terasz alá becsúszó medence, a szauna,  én csak pislogtam és meg sem mertem tippelni a négyzetmétereket..

Mellesleg halálosan megsértett már a bemutatkozásnál.  Nem tudta, hogy a kivitelezőn kívül más is lesz ott és Anya és Fia duónak nézett bennünket a kollegámmal. Aki kb. 25....ami végülis biológiai alapon még stimmelhet is, de mégis rosszul esett. Volt rajtam smink és irodai öltözet, egy piros garbóruha, amit nagyon szeretek, mert finom meleg és viszonylag (hozzám képest) csinos is. Hát nem akkor estem ki az Oscar gáláról, de építkezésen aligha az az ideális. El is tűnődtem, hogy rosszabbul nézek ki, mint mint ahogy gondolom és legfőbb ideje, hogy végre befessem a hajam. Hát ez van. Ronda vagyok, kövér mosónő és van egy 25 éves fiam elméletben. Persze vannak nagyon helyes és fiatalos 45-50 évesek, szóval nem kellene ezen a témán lovagolnom, de mindegy.

Délután az irodában találkoztunk a belsőépítészével is, színt választani jött. Hát az még kevésbé volt szimpatikus, mint  a kedves tulaj. Az legalább köszönt nekem, a tulaj nem, bár talán azért , mert reggel már találkozunk. Nem mernék megesküdni rá, hogy emlékezett rám. Ez a nő kicsit magas lóról beszélt, nagyon magasan hordta az orrát, aztán amikor közelebbről megnéztem a névjegykártyáját, már távozta után, kiderült, hogy az utóbbi években többször volt az év belsőépítésze. Nem szuper? Nem hiába érkezett hófehér, új Audival. Igaz, a honlapjára látogatva nekem nem tetszettek a munkái. Talán mert a szürke most akkora divat és én annyira viszolygok tőle, hogy hihetetlen. Szürke falak, szürke kanapé, szürke szőnyeg, minden szürke és akkor a kanapén sárgák a párnák. Hát...... Na mindegy, ízlések és pofonok, hogy trendekről ne is beszéljünk. Én még mindig a pácolt fenyőnél tartok, színes szőnyeggel, párnákkal, krém színekkel, sok - sok fénnyel. Kovácsoltvas, fonott áru, üveg is jöhet. Hát szóval ilyen érdekes emberekkel találkoztam ma. És jövőre 45 leszek....