Régi foglalkozásokról beszélgetünk. Kérdezem Zalánt, mit dolgozik a kádár.
- Fogalmam sincs. Fontos ez?
---
Még korábban megkértem Zalánt, hogy mondja el az évszakokat.
- Tél, tavasz, nyár, ősz, tél....tavasz, nyár ősz, tél tavasz.... nyár ősz tél tavasz nyár.....- így lett végtelenített a történet.
---
- Anya, legközelebb, ha megyek úszni a csoporttal, tegyél be nekem innivalót.
- Miért, múltkor elfelejtettem?
- Igen.
- Többiek nem kínáltak meg?
- Nem, azoknak sem volt. És olyan szomjas voltam.
- Ó, jaj, ne haragudj, legközelebb csomagolok innivalót.
- Semmi baj, anya, tudod, hogy én mindig mindent megbocsátok...
---
Reggel az öltözködésnél kiszúrok egy kék foltot Zalán lábszárán.
- Hű, mi ez a folt, Zalán! Jól megüthetted....
Zalán nézi-nézi, majd legyint:
- Dehogy, szerintem az KOSZ!
Persze, mert ugye hetente fürdünk vagy inkább kéthetente...
---
Zalán magyaráz nekem valamit, ahogy az uszodába tartunk.
- Látod azt a tornyot?
- Melyiket? Azt az óriás csúszdásat?
- Igen.
- Látom.
- Az rajta volt azon a képen....
- A képeslapra gondolsz?
- Nem...
- Nem a Szolnok képeslapra? Azon rajta van tényleg.
- Nem...
- Hanem?
- Ó, az Isten áldjon meg!....
Hát nem vagyok gondolatolvasó, na....Ez van. :)
