Komolyan mondom, kettőt pislogok és vége a hétvégének. Hihetetlen.
Szerencsére sokat nem kellett tanulni a gyerekeknek a hétvégén, nem szenvedtünk sokat. Szombaton korán keltem, valami felébresztett és már nem tudtam visszaaludni. Tele voltam energiával. Kitakarítottam Réka szobáját, pakolásztam, pakolásztam, pakolásztam és pakolásztam. A szokásos időzabáló tevékenységek a rend érdekében. Teregettem, mostam, teregettem, a szennyes meg nem nagyon fogyott. Ilyen izgalmak voltak. Dél körül vágtattunk el bevásárolni új aktuális kedvencembe, a Lidl-be. Amióta egy utcával arrébb költöztünk, valahogy ebbe a szép nagy Lidl-be járunk, főleg a széles zöldségféle választék és kedvező általános árak miatt. A Tesco túl nagy, az Aldi túl messze van, az Interspar pedig túl drága. Alaposan bevásároltunk, aztán hazaérve kipucoltam a hűtőt, ami immáron elfoglalta méltó helyét a kamrában. A gázóra miatt (a kamrában piszeg) és hogy a hűtő ajtót ki lehessen nyitni , úgy helyezkedik el a hűtő kamrán belül, hogy semmi más nem fér el mellette, pl. polcok az edényeknek, de mindegy, engem nem zavar, a konyhabútor pedig elnyel mindent, ami szükséges.
Délután elkezdtem „érezni” az arcüregem illetve hogy a általános állapotom rohamosan romlik, úgyhogy bepakoltam egy nagy zsák holmit a konyhába Tibi leendő irodájából, ami még addig nem volt benn, segítettem Tibinek a parkettás irodát kiüríteni az oda nem illő dolgoktól , majd kidőltem. Százas zsepi, 2 liter tea, vitamin, coldrex és Válótársak 2. évad, ezzel telt az este, míg a többiek (mindenki más) kirobogott anyósomékhoz disznóvágásra illetve macskát simogatni. Ahhoz képest, milyen nyomorultul kezdem érezni magam, ez kiváló programnak tűnt. Késő este értek haza a többiek, 10 óra után és lelkesen mesélték a gyerekek, hogy újszülőtt kisbárányok vannak nagypapánál. Nekem erről rögtön a birkapörkölt jutott eszembe – eléggé el nem ítélhető módon – pedig akkor még nem is láttam a Testről és Lélekről című alkotást…Tény, hogy így végzik nálunk a bárányok, juhok, nem dísznek tartja őket nagypapa. Sajnos.
Vasárnapra összekapartam magam egy kicsit, úgyhogy készítettem reggelit, amit jó étvággyal elfogyasztottunk, majd tanulni zavartam a gyerekeket, de ellenálltak, Zalán csak akkor fogott neki, amikor konkrétan leültem vele. Aktuális probléma, hogy tök jól számol, csak azok a fránya műveleti jelek…Abból van + is, - is….Nagyon sok figyelmetlenséggel dolgozik. És én még sokalltam az ilyen hibákat Rékánál....Mea culpa! Mea cupla!
Délután kirándultunk egyet az Obi-ba, mert a korábban lelazúrozott nappali ajtó színe – hosszas rágódás után – nem nyerte el végül a tetszésemet. Valahogy az árnyalata nem megy a bútorokhoz , meg úgy egyáltalán, ami hülyén hangzik, mert minden helyiségben más színek lesznek bútorilag…de igyekszem legalább az árnyalatot követni…Szóval nekem az túl SÁRGA lett, vettünk hát világos DIÓT és a többi ajtót (fürdőszoba, kamra, konyha) már azzal kezeltük le egy soron. Illetve a nappali is kapott belőle egy kicsit. Fél nyolckor kaptunk észbe, hogy fel kell pörögni, fürdővizet engedni, tornacucc, táska, tolltartó, ilyenek, mert másnap sajnos munka és suli. Szerencsére pont végeztünk a négy ajtóval. Lehívtuk a gyerekeket, hogy meglepetéééés, készen vannak az ajtók, de a lépcső aljára érve sokkot kaptak a látványtól, majd elkeseredetten legyintettek, hogy nagyon ronda lett és eltűntek a konyhában. Csak lestem. Nekem tetszik. Lehet, hogy még abból a „sárga” lazúrból adunk a másik három ajtónak, már csak azért, hogy legalább megközelítően egyforma színük legyen.
Hajszárítás közben rajtakaptam Rékát, hogy a blogot olvassa. Hm….elég vegyes érzéseim támadtak, úgyhogy végül a kezébe nyomtam a második félévben kötelező olvasónapló kipécézett alanyát, azaz egy könyvet és elküldtem aludni. Úgyis késő volt már.
Amikor elcsendesedett a szint, beindítottam a Testről és Lélekről című filmet, melyet az egyik csatorna már le is adott illetve folyamatosan megnézhető hbogo-n is. Színészi alakításilag nem nyújt sokat (szerintem), viszont Tenki Réka, mint mellékszereplő nagyon ott van. Talán még jobb, mint a főhős, akinek kb. két fajta arcmimikája volt az egész filmben, de lehet, hogy egy. A vágóhídi jelenetek szerintem túl erősek és biztos van valami értelme, hogy miért van benne ennyire a filmben, túl azon, hogy egy vágóhídon játszódik, valahogy nem értem, mi a köze a fő cselekményhez. Az egészből az maradt meg, hogy hát tök rendben van, hogy nem nagyon eszünk marhahúst…bár ettől még a marhákat ugyanúgy levágják. A szarvasos jelenetek szépek. Aztán ahogy vége lett betakargattam Rékát, aki egyedül aludt a saját ágyában, miután szombaton levadászta Tibi a pókot az ágya mögül. Villanyoltás, ennyi volt a hétvége.
Ablakról, bútorról semmi hír, úgyhogy a héten szerintem parkettacsiszolás lesz és lakkozás. Vagy az sem. Attól függ, Tibinek mennyi ideje lesz erre. Fázisfotókat elfelejtettem készíteni, plusz Réka letörölte valami okból az összeset a telefonomról…de majd hozok, ha kíváncsiak vagytok.
Ja, vasárnap felavattam a sütőmet. Rakott krumpli készült. A héten túrós pitére gyúrok, de lehet, hogy csak keksztekercs lesz belőle, majd a teendők függvénye lesz ez is.
Végigfutottam a márciusi teendőkön....Hűha, már látom, hogy pillanatokon belül április lesz....
