2012. december 26., szerda

Idei családi


Tudtam, hogy ajándékbontás után már reménytelen lesz akár egyetlen fotóra összeterelni az apróbb népet,ezért rögtön vacsora után nekiláttunk. Egész jól meg lehet őrizni a fegyelmet néhány, az ajándékokkal kapcsolatos fenyegetéssel és zsarolással....Még ha nem is szép és pedagógiailag támogatott dolog ez, de nagyon hatásos. 5 percen belül végeztünk. Az igaz, hogy csak a lányok öltöztek fel csinosan, én is csak próbálkoztam, sminkre, frizura belövésre egyáltalán nem volt idő...de bánja kánya! :)







Meseszép


Azóta már nem így néz ki. Szenteste reggelén kinyitottam a szekrény ajtaját, mire a fa váratlanul zzzzzzzzzzzzzzzzuty, eldőlt. Egész vicces volt. Nem bírta a nem-fára-való égősort az ártatlan. A díszek lepotyogtak, ami össze tudott gubancolódni az ezt meg is tette nekünk, a törékeny díszek szerencsére állták a sarat. Szóval idén kétszer díszítettünk fát. :)

A kacsám isteni volt, a Szenteste számomra tökéletes (leszámítva, hogy Réka forgatta a szemét az egyik ajándékán (ajjjjh, anya!) - két darab harisnya díszcsomagolásban.....node kicsire nem adunk) Béke, harmónia, nyugalom, irdatlan mennyiségű kajahegyek, hulla fáradtság, boldogan csillogó gyerekszemek, hogy azon már muszáj volt meghatódni.... ajándék és játéktenger, családi összeröffök, jóleső nevetések könnycsorgatásig.....

A karácsonyfa alatt halomban áll a sok sok lemeztelenített ajándék. Holnap nem  tervezem komolyan, hogy felkelek. Azt mindig lehet. Tervezni.:)