Mielőtt elteszem magam holnapra....

Ma "elfelejtettünk" ágyneműt vinni Zalánnak az oviba. Nem tudom, van e még mélyebb.....süllyedésileg... Magunkat ismerve meg fogjuk azt is találni. Pénteken Tibi hozta haza a gyerkőcöket a tanintézményekből, mert aznap játszottam Mikulást (de el ne mondjátok a gyerekeknek, ők még hiszik, hogy létezik és időmegállító gépe van és piros orrú rénszarvasa estébé, estébé) Szóval az egész tulajdonképpen a Tibi hibája, mert hazahozta a kispárnahuzatba csavart ágynemű és pizsama kombót, majd azt bevágta a gardróbba. Ahol ugyan rend van és példás tisztaság, ám nem tűnt fel nekem egy megtömött kispárnahuzat. Nem is rémlik, hogy láttam, mert ha láttam volna kimostam volna, ha kimostam volna, ki is vasalom és akkor hétfőn lett volna mibe aludnia a fiacskámnak. 

Délután óvó néni kezembe nyomta a karácsonyi képeket Zalánról, amiket a fotós néni készített a bandáról (Zalán karácsonyi enteriőrben). 5 felvételt lőtt a néni, tavaly ugyebár nullánál elakadt a történet....szóval el kell ismerni a fejlődést. Nem mondom, nagyjából hármon kitűnően adja az agresszív kismalacot, nem hogy nem mosolyog, még csak nem is fapofa, hanem mérges képet vág kimondottan. Egyiken fapofa és akad egy tűrhető, amit majd oda lehet adni a mamáknak. Mikulásra már sanszos hogy nem, hát akkor karácsonyra. 

Mostanra ágynemű, pizsama, törölköző, csere póló torna órára Zalánnak bekészítve (és valami páratlan zokni, amiből adventi naptárat készítenek (????), új egyen cucc Rékának torna órára összeszedve, iskolatáska bepakolva, úszó szerkó szárad szegényke.....

9 órakor mindkettő csemete békésen aludt, úgyhogy megnéztem a Mentalista hetedig évadjának az első részét. Tegnap indult az NBC-nél az új évad. Vigyázat, le fogom lőni a poént azoknak, akik régebbi évadoknál tartanak!!!!!!!!!!!!! Nahát, a végén annyira jó volt, amikor Pike eljön Lisbon-hoz, beköszönni és közben Jane-be botlik az az FBI irodában. Megkérdezi, hogy ugye együtt vannak e Lisbon- nal. Hát igen, együtt, feleli Jane, és sajnálja, hogy ez meg az és hogy Lisbon nem akarta bántani Pike-ot, csak hát.... Pike persze tudja. Majd Pike, ugye volt pasi, megkérdezi, hogy Jane mit ajánl fel Lisbon-nak, merthogy ő otthont és családot alapított volna vele. Jane meg nem érti, hogy hogy érti. Persze igen, csak mégsem. Erre belép Lisbon és a két pasas szétrebben, de Jane nem megy messzire, csak pár méterre és onnan is hallgatolódzik. Aztán Pike szabadkozik, hogy lehet, nem volt jó ötlet beugrani, izé....Végül elmegy, látja, hogy mi a helyzet. Lisbon kifelé menet tudni szeretné, hogy mit beszélgetett Jane és Pike, jóhogy, én is szeretném tudni....És Jane elmondja, illetve bevallja, hogy neki tényleg nincsenek úgymond naaagy tervei Lisbon-nal, három gyerek, farm és hálidéj, de ők úgyis érzik, hogy mi a jó (vagyis szeretik egymást) és ez majd mutatja jövőt. Gondolom, valahogy így értette. Erre Lisbon rábólintott, hogy egyetért... Aztán elmentek kocsikázni egy 1930-as old timer autón, de ez már nem annyira lényeg. Pike és Jane. Jane és Pike. Plus Lisbon. Tetszett. Nézzétek majd meg, ha arra jártok. 

Domi

Ma jöttünk hazafelé az iskolából, persze szakadt az eső akkor is, ahogy egész nap. Domi és az anyukája előttünk léptek ki a főkapun, mégis megvártak, ami nagyon kedves volt tőlük. Kérdezték, van e ernyőnk, mert ha nem, majd Domi megosztja a magáét, ami egy felnőtt ernyő volt, Rékával. Így is lett. Váltottunk egy pár szót az anyukával, közben elindultunk toronyiránt hazafelé és mire kettőt pislantottam, ezek ketten, Domi és Réka kéz a kézben baktattak előttem a pocsolyák tengerében. Domi kínosan ügyelt, hogy az ernyő kettejük buksija felett legyen, nem számított bokor és további járókelő sem, mély pocsolyák meg pláne nem. 

Hirtelen beugrott, amit Réka ejtett el múltkor, amikor vacsorához készülődtünk. Akkor valahogy elsiklottam felette.

- Domi szeret engem, én meg szeretem Domit. 

Itthon leckeírás után nem bírtam magammal és megjegyeztem:

 - Szerintem bejössz Dominak, Réci..... - mire ő teljesen természetesen és magától érthetődőn.

- Aha....

Ennyi kommentárja volt, majd folytatta, amit éppen csinált. 

Indul a december

 

 

Elég rosszul indult a napom. Reggel nem találtam egy bizonyos mappámat. Ami azért gáz, mert több havi kaja utalványom van benne, melyeket a karácsonyi "nagybevásárlásokra" tartogattam. Nagyon utálom, ha valamit nem lelek és gőzöm sincs, hol kereshetném. Remélem, nem vesztettem el valahol. De ugyan hol??  Aztán Réka nem méltóztatott felkelni idejében a kanapéról, hogy megcsináljam a haját, akkor kért már, mikor éppen indultam volna, ezért majdnem lekéstem a buszom. Le is késtem volna, ha még magamnak pakolok elemózsiát a mai napra, szóval az sincs nálam. Plusz szakad az eső hajnal óta, az esernyő pedig becsípte az ujjam, ahogy kiléptem a kapun. Na mondom, most odabújok anyukámhoz és sírok egyet, mert már most egem van. :))

 

Tegnap előszedtük a karácsonyi dekorokat (egy hatalmas fekete Ikeás doboz), a gyerekek rá-rá csodálkoztak néhány dologra, pl. a hógömbre....ami azt illeti, én is. Készítettünk díszeket is szódabikarbónából és keményítőből, csak amolyan mintapéldányokat, mert alaposan elszámítottam magam szódabikarbónából, nagyon keveset vettem. Így az oviba a karácsonyi vásárba nem jut dísz, de nem is baj, mert egyrészt összedobták már a minimumot az anyukák, másrészt annyira nem szépek, hogy árulni lehessen. Vagy hát fene tudja, csomagolás kérdése. Celofánba csomagolva, szép szalaggal díszítve....Kisült egy adag mézeskalács is (azaz 3 tepsinyi), nem lett az igazi szerintem, bár a gyerekek nem panaszkodtak. Az első tetejét még megkentem tojásfehérjével, valami rejtélyes okból, nem tudom honnan vettem, hogy ilyesmit igényel a mézeskalács....a többi jól sikerült.

 

Az adventi naptárak is a helyükre kerültek, a hagyománytól eltérően idén mindig csak az adott napra teszek majd finomságot a szütyőkbe, mert Zalán képes és felhabzsolja mindet. Ami az ajándékaikat illeti, várok még egy csomagot, aztán összegzem, mit vettünk eddig és kinek mi hiányzik még. Az irodában gyűlnek az ajándékok dobozokban (remélem, nem rabolják ki mostanában a helyet), otthon túl nagy lenne a kísértés, ezek a haramiák felmásznak akár a szekrény tetejére is. Praktikusabb dolgok is rajta vannak a listán, pl. ágynemű és fürdőlepedő (persze Réka esetében a pónis minta elengedhetetlen, egyben a tuti siker záloga.), Zalánnál Transformeres vagy Pókemberes. (Nem tudom, honnan jött ez a két mánia, de imádja Transformer-t is, Pókembert is....)

 

Még szeretnék valamilyen társasjátékokat venni, Uno kártyát Rékának (de csak simát vagy Monster High-osat láttam, az meg nálunk tiltólistás), és Celestia póni Equestria girl formátuma is nagy vágyálma a csajszinak. Ezt lehet, hogy kihagyjuk, mert egy pónilányt már kap a szülinapjára....Aztán jó volna még egy csini úszó dressz, amolyan igazi úszós, mert abból csak egy van, amiben a versenyen virított és kellene még egy.

 

Sütemények dolgában vesztem érzem. Egyrészt nagyon sok mindent szeretnék sütni, de azt sem akarom, hogy az összes adventi hétvégét a konyhában töltsem, mert akkor nem leszek nagyon happy, az meg senkinek sem jó. Úgyhogy a listám egyelőre a következő:

- mézes kalács (még egy adag, írókázva)

- hókifli (2 kg lisztből), mákos,mert az nagyon fogy nálunk

- lekváros linzer

- csokis-diós-zabpelyzes keksz (Gabriella konyhájából, ehhez van is keksznyomdám)

 

Aztán szentestére jöhet a bejgli, hólabda (az a csokis tetejű kerek kis süti, ami oldalt kókuszos) és az aranygaluska. Csakhogy ez marha sok és még két hét múlva nekem egy szülinapot is le kell főznöm/sütnöm vezényelnem, amire Réka répatortát kért tejszínes, masarpones- krémmel. Még szerencse, hogy Szenteste idén szerdára esik, lesz négy kerek napom alkotni. A gyerekek is tudnak nekem segíteni, főleg linzert szaggatni, ragasztani, hókiflit hengergetni, kekszet "nyomdázni". Zalán már tavaly is nagy segítségemre volt.

 

Na megyek, nem lustálkodom, azt hiszem, iszom egy tejeskávét.....