Első munkanap

Ma hazajöttem az irodából, kb. fél ötre. Tibivel tartottam a suliba Zalánért, gondoltam, elvisszük a kutyát is, hagy levegőzzön, szimatoljon. De ez nem levegőzik, szimatol, hanem száguld, mint az állat, rohan, mint akit kergetnek és mivel már majdnem felnőtt és erős kutya, hát pont úgy sétálunk, mint Frakk és Károly bácsi. Megvan az idősebbeknek? Na kérem!

A suli előtt Tibi a kutyával futni eredt, én meg bementem a suliba Zalánért. Az egyik partnerünk (céges) gyerekei ugyanebbe a suliba járnak, de simán elment mellettem a nő a folyosón, én meg nem akartam égni, ha esetleg mégsem ismer fel, úgyhogy nem firtattam az ismeretséget. Hazajöttünk. Zalánnak szóltam, hogy vegye elő a verset, amit a szünetben kellett volna megtanulni (tegnap fél 10kor Zalán lebukott, de nem bántam, legalább nyugodt téli szünetünk volt. Én betiltanám a hf-et a szünetre, nagyon gonosz dolog. Kivéve a nyolcadik osztály, akik már nagyon készülnek a felvételire. Szegények, bele sem merek gondolni. Egyszerre félév és felvételi. Nem is tudnám, hová nyúljak. 

Szóval Zalánnak vers, Csókai csóka, vagy mi. 3 versből 3 versszakot felmond, 3-mal elküldöm olvasgatni, tanulni. Közben Rékának kijavítom a nyelvtan háziját. Minden felszólító mondat után pont virít, úgyhogy visszadobom a házit. Kijavítja. Egy idő után. Amikor felépül abból, hogy halálra sértődik. Zalán felmondja közben a másik három versszakot is, bár még nem tökéletes, de kit izgat, hétfő a határidő. Majd holnap is felmondja (vagy nem, mert péntek lesz). Váltunk olvasónaplóra, Pál utcai fiúk, hetedik fejezet. Réka szenved, közben Zalán rágja a fülem, tollbamondást akar írni magyarból. Biztos véletlenül egy másik gyereket hoztam haza a suliból. Hát jó, kap 12 mondatot. Két hibája van , LESSZ és KARDDAL, de az utóbbit még nem is tanulták. Ügyes. Réka még mindig szenved az olvasónaplóval, Zalánnak már a német szavakat diktálom. Közben be-beszúrok egy-egy mondatot az olvasónaplóba is. A gyerekek ügyesek, tudják, melyik mondatot kinek szánom. Nem csoda mondjuk, az egyik német. Jaj, még a német anyagot Rékától ki kell kérdezni Szolnokról. Kedvencem a "am westlichen Rand der südlichen grossen Tiefebene and der Mündung des Zagyva in die Theiss". Elmorzsolok pár keresetlen szót a némettanár irányába a bajszom alatt. .... Zalán kiszínez egy német lapot, az új szavakhoz tartozó képeket, aztán kikérdezem a szavakat, de még csak a fele megy. Ebben maradunk, majd apránként. Mindig abban bízom, hogy órán egyre több szó ráragad. Hét óra lesz. Réka fél órát játszik a laptopon,valami online lovas izé...Zalán vacsorát kér. Réka befejezi és akkor ő is kap vacsit. 8-kor fürdés, telefont nem kapnak, mert Zalán megint hozott haza egy csomó házit. Napköziben biztos meditált. 

Este fél nyolckor Tibi abba hagyja a munkát és hozza a jó hírt, hogy az új nyomtatója lerobbant. Kétségbeesési rohamot kapok, majd összeszedem magam. Egész éjjel imádkozni fogok, hogy holnap megjavuljon a cucc. Nagy csapás lenne, ha nem így lenne.

Ez csak az első napunk volt, mi lesz még itt az első félév utolsó napjáig....és utána....Jaj!