Így tanulunk mi

Szoktam letölteni mindenféle feladatlapokat a gyerekeknek TZ-k előtt, van egy egész halommal. Ahogy az adott anyagon túl lesznek, ki szoktam dobni a kukába az egészet, vagy papírgyűjtősbe hajítom.  Így egy raklap mennyiségnél megáll az összes papírhalom.

Egyik délután Rékával kell tanulni valamit, addig Zalánnak egy feladatlapot adok fel.  Szólok is neki, hogy az asztalon megtalálja, oldja meg. Leül a fiúcska, nekilát, de 10 másodpercen belül megszólal.
- Anya, ez túl nehéz... - vakarja a kobakját, nyög , homloka ráncolt.
- Dehogy is, törd csak  kobakod!
Újabb fél perc.
- Neeem...ez nehéz.... - tiltakozik.
- Egy szót se, csak gondolkozz! - vágom el a beszélgetés fonalát nagy határozottan.
- Mühühü... - vinnyog továbbra is Zalán, úgyhogy kénytelen vagyok közelebb lépni.
Akkor veszem észre, hogy Réka ötödikes nyelvtan gyakorlója van Zalán előtt...
Gratulálok magamnak, megveregetem a vállam.