2018. augusztus 27., hétfő

3. nap a nemtomhányból


Ma megint sütöttem egy-két tepsi kakaóscsigát a múltkori recept alapján. Nem véletlenül lett finom akkor, most is mennyei lett, tökéletes. Kipróbálta azóta valaki? Közben ma rájöttem, hogy a receptet Gabicsek konyhájából vettem, az ő blogjáról, a link: ITT. Legközelebb szerintem megpróbálom kókuszos habbal megtölteni, esetleg bukta alaptésztának is remek lehet. Mákos hajtott, diós hajtott szintén készülhet belőle. 

Felújításos beszámolóm így szól: 

3. nap a nemtomhányból

Reggel jöttek a szerelő fiúk. Én nem találkoztam velük, mert ugye hétfőn én már héttől dolgozom, de Tibi mesélte. Szóval jöttek SZÓLNI, hogy amíg a gázórát a szolgáltató le nem szereli előzetesen beadott kérvény alapján, addig nem dolgoznak tovább. Szerencséjük, hogy nem voltam itthon, mert megint kénytelen lettem volna rikácsolni. Nem arról volt szó ugyanis, hogy csak gázóra nélkül lehet gázt szerelni, de ezt hagyjuk is. Kevés olyan van, ami megvalósul a Kivitelező ígéreteiből....Ebédszünetben aztán, távol az otthontól, egyből nagy optimistán azt kezdtem mérlegelni, hogy mi van, ha egész héten nem tudják elvinni a gázórát a Szolgáltatók. Végül Tibi felhívott 2 óra körül, hogy holnap viszik el a gázórát, reggel 8-10 között. Megkönnyebbültem, jönnek a szerelők is, minden adott hozzá, hogy egy kis lépést előrelépjünk holnap is....Hogy mikor jön vissza a gázóra, azzal most nem foglalkozunk.

Tibi kiürítette a kamrát, úgyhogy most már a hűtő is a nappaliban figyel...egyre jobb lesz. Tiszta kupleráj.  Pont kérdeztem az előbb, meddig marad itt a hűtő, tv néző pozícióban, azt mondja, amíg kész nem lesz a fűtés reform. 
Nagyon szépen kérem az időjárást vagy aki irányítja, hogy legyen jó meleg a szeptember. A biztonság kedvéért az október is. 

Amúgy nincs semmi, egy hét múlva suli és még mindig nem találja Réka a körzőt, úgyhogy vehetek a hét végén másikat. A torna és úszócuccot nem pakoltam össze a hét végén, pedig terveztem. Nem volt hozzá lelkierőm. Kicsit várom azért a sulit, ötödikes lesz a csaj...még mindig nehéz elhinni.