Megfogadtam, hogy ha Zalán himbi-limbije meggyógyul, leiszom magam. Tudom, nem túl "anyukás" fogadalom volt, azt is kitalálhattam volna, hogy körbefutom itt a környéket ötször...vagy leúszok 1 km-t....Esetleg sütök egy ünnepi tortát....Node ez van, nekem ez tűnt a legjobb feszkó-fojtónak! Ééééssss most lassan eljutunk arra a pontra, hogy már tervezgethetem, mit gurítok majd le a torkomon. Akár 1-2 nap múlva...
Hétvégén - többek között - "volánéknál" jártunk, Zalánnal megnéztük, hogy néznek ki az új buszok, melyek Svédországból érkeztek. Még festés előtt, régi üléssel...pici Svédországot varázsoltak a többi busz közé. Stockholm illatuk volt. Muszáj volt a gyerekeket feldobni valamivel, a forrócsoki automata ugyanis nem működött az irodaházban, ami hatalmas csalódás volt a gyerekeknek (neki Volán egyenlő forrócsokival), Réka konkrétan sírva fakadt.
Ott készült ez a kép is. Fogócskázás előtt, után vagy közben, már nem tudom.
Este jöttem rá, hogy "ótómentes" nap volt a tegnapi...hát buszt láttunk eleget, abban nem volt hiba.
