2010. szeptember 1., szerda

Tegnap, ma, holnap vagy holnapután?


Pontosan nem tudom, mikor, melyik nap fogant Zalán. Annak idején, 2009 augusztusában egymás után két nap is pozitiv volt az lh teszt. Augusztus 31-én és szeptember 1-én is. Személyes (no meg ősasszonyi, anyai, boszorkány, kinek mi jön be) megérzésem, hogy névnapi ajándékként kaptam azt a peteérést, aminek végeredménye ma már 3,5 hónapos, egy csodálatos fiúcska és Zalán névre hallgat.

Nagyjából 1 éve hát, hogy az erősen tűző napsütésban szilvalekvárt főztünk Tibivel és anyósommal. Felváltva kavargattuk az illatozó, bugyborékoló forró kulimászt. Egyszer aztán, ahogy felváltott Tibi a keverem-kavaromban, kiosontam a vécére, hogy a napi aktuális lh-t végrehajtsam magamon. Ma is emlékszem, ahogy az egyik meleg elől lesötétített szoba magányába húzódtam és szám hamarosan széles vigyorra húzódott, mert a tesztcsík nagyon erősen megjelent a kontrollcsík mellett. Izgatott voltam és boldog, mint aki máris pozitiv hcg tesztje felett örömködik.

Aztán visszamentem lekvárt kavarni. Már sötétedett, amikor üvegekbe töltöttük...Azóta egy falat nincs belőle, gombócok, derelyék és válogatott sütemények nyelték el...

Egy éve annak a lekvárfőzésnek, egy éve annak a peteérésnek....És hogy eltelt, Istenem, hogy elrohant ez az 1 év...

Azt is mondhatnám, boldog 1. szülinapot, kisfiam! Ezt az elsőt mindig duplán ünnepeljük...