2017. május 19., péntek

Mennyire nagy esemény egy ovis ballagás?

Jó ég!... Szerintem a szomszéd gyerek depressziós, borzasztó milyen zenét ordíttat a szobájában. Na ja, a nyitott ablakok és a hirtelen jött nyár hátránya.

Ma szabin voltam, ami csodálatos érzés volt. Délelőtt elkerekeztem az óráshoz, ahová talán már vagy egy hónapja készültem, életet vert az órákba. Utána vettem finom friss péksütiket a gyerekeknek a babgulyás utánra, ebédhez. Boldog voltam, nem tudom máshogy mondani, csak hogy szabadnak éreztem magam. 

Szóval mennyire fontos az ovis ballagás? Nyilván nem annyira, hogy felvirágoztatott lovas hintót béreljünk és azzal vonuljunk haza az oviból a szekérderéknyi virággal. Nem fogjuk ropni a táncot három éjjel és három nap. Viszont egy legalább fél órás (de inkább egy) ballagási műsor dukál gyerekeknek is, szülőknek is. Hogy megadjuk neki a módját. Méltóképpen búcsúzzunk az ovis évektől mindannyian. Nyilván ebből semmi nem lesz, hiszen Zalán ballagása kezdődik 4 órakor, a következő csoporté pedig fél ötkor....Ezek után sok mindent nem lehet várni. Annyira elegem van az oviból, a fenenagy szakmaiságukból, el nem tudom mondani. Persze a suliban sem fenékig tejfel az élet....de erre még visszatérünk, szavamat ne felejtsem.!

Szóval mennyit számít az ovi? Szerintem a tágabb családnak nem sokat. Nekem igen, Tibinek is, Zalánnak is....de egyébként? Főleg ilyen szánalmas konferenciatermes tömegnyomorral? Ahogy kiderült, hogy mikor lesz a ballagás, felhívtam tesómat, hogy megvan a dátum, 06.02, péntek, 4 óra, de természetesen, ha bármi programjuk van, intézzék nyugodtan, ezért nem érdemes leutazni Szolnokra. Ez nem Ketteskének szólt, annak idején Réka ballagására meg sem hívtuk tesómékat, hát volt is belőle némi sértődés. Tesóm persze kényelmetlenül érezte magát, merthogy az ő fia is ballag, csak éppen az általánosból, ahová meg is hívott bennünket, ama nagy Budapestre. Mi pedig megyünk is, naná. Tesómék csapata a ballagás utáni napon fontos meccset játszik, úgyhogy igazoltan lesznek távol, nem gond. Persze nem azt állítom, hogy nem lenne klassz, ha együtt lenne a család...persze, hogy remek lenne. 

Szerdán szólt Réka a suli udvarán, hogy kettesre áll magatartásból. Van ez a tábla, rajta nevekkel meg öt szinttel, amivel a takarítónénin és a gondnokon kívül gyakorlatilag bárki szórakozhat. Bekukkantottam a terembe és tényleg. Egyetlen nap alatt letornázta magát kettesre. Kérdeztem, hogy kit nyiffantott ki, hogy ezt érdemelte? Erre elregélte, hogy német órán a fogashoz vitte a pulcsiját, mert folyton lecsúszott a székéről. Erre M. a némettanár levette magatartásból négyesre. Logikus, nem? Később, napköziben az ofő az egyik kislányt vezényelte az osztály színe elé, aki szabad kezet kapott, magyarul szabadon garázdálkodott más gyerekek magatartásával. E. nem volt szívbajos, rögtön kettesig rontotta le a helyzetet apró butaságok miatt.  Nahát több sem kellett nekem, olyan ez, mint bikának a vörös posztó, visszatettem ötösre. Akkor és ott nem mérlegeltem, hogy ez mennyire helyes eljárás. Csak azt tudtam, hogy kettesen iszonyú igazságtalanság lenne. 

Másnap persze lebuktunk (-tam), mert a kislány, E., nem bolond, reggel kiszúrta, hogy kettesen kellene Rékának állnia. Végül mégis visszatették hármasig. Majd segített szemetet szedni az udvaron, így lett négyes, végül délután megint szemetet szedett, hát é voila, ötös a heti végeredmény. Hihetetlen, hogy a  21. században szórakozunk ilyen barom táblákkal. Akire hat a tábla, az igazából nem is annyira rossz gyerek, akinek meg magatartási problémái vannak, az fütyül a táblára. Erről ennyit. Vicc az egész. Ráadásul a tanárok nyíltan kimondják, hogy a heti magatartás jegynek nincs köze a havi jegyhez.....

Jelen helyzet szerint Réka szorgalma inkább négyes, mint ötös. Tényleg nem az a folyton tanulni vágyó, de melyik  9 éves az? És vajon egy kitűnő tanuló lehet négyes szorgalmú? Igazságos az? Én nem hiszem. Magatartásból inkább ötös, mint négyes, de ott is rezeg a léc. Nem tudom, más országokban osztályozzák e a magatartás és szorgalmat, szerintem indokolatlan és felesleges....Nem is értem, miért nem szüntették még meg...

Elkészültek a marcipán figurák, nagyon kis helyesek. Mármint amennyire Minecraft cuki lehet. Az ajándékokat becsomagoltam. Kis szépséghiba, hogy karácsonyi papírba, de hát úgyis két perc alatt letépi, nem mindegy? A nappali feldíszítve. Fura, amikor picik voltak a gyerekek, hallani sem akartam arról, hogy más napon ünnepeljük meg a szülinapot, mint a szent szülinapon. Eleinte mákom volt, hétvégére esett minden buli. Az utóbbi időben általában hét elejére, közepére jut a szülinap, de ez sem baj, mert ilyenkor ünneplőbe öltözik a szívem és több napos bulit lehet kanyarítani. A szülinapján jönnek az érzelmek, emlékek áradata csak úgy tódul. Este kap egy kis ajándékot, eszünk sütit, valamit, bármit, vagy fagyit. Aztán hétvégén jön a buli a tortával, gyertyákkal, fotókkal , cimborákkal és egyebekkel. Jó ez így.....Na de hogy már Zalán is hét éves....azt még emésztem egy kicsit. 

Réka környezet TZ-je négyes lett. Ez aztán a mélypont. Körülbelül 101%-ban biztos voltam benne, hogy ötös lesz. Na mindegy, ebből is látszik, hogy ki van purcanva. Ha már környezetből is becsúszik négyes...Azért remélem, a dicséretet megkapja év végén, számít rá és meg is érdemelné. Egyébként meg fene bánja. Az sokkal nagyobb baj, hogy van egy csomó ősz hajszálam és most már keresnem kell valami természetes hajfestéket, hogy orvosoljam a problémát. Lehetőleg olyat, amitől nem lesz zöld a hajam, mint Annának a Zöld Oromból, sem kék. Hanem klassz gesztenyebarna. Persze meg is barátkozhatnék az ősz hajszálakkal, ami a természet rendje....de valahogy nem úgy áll a dolog, hogy ezt meg tudnám tenni. Eléggé zavarnak. Tibinek is deres a halántéka, de a pasiknál ez annyira más....ők még arra is képesek, hogy ez jól álljon nekik. 

Hamarosan Virtuózok, hurrá, hurrá!