Na hát azért arról meggyőződhettem, hogy a blogírás abbahagyása még nem maholnap fog bekövetkezni. Hiányzik, hogy mostanában nem pötyöghetek sűrűbben.
Hát nem semmi hetünk volt. Kedden meglestem Rékát víváson. Ügyesedik, klassz feladatok vannak és általában két edző foglalkozik velük csoportbontásban. Mostanában nem vívtak fehér ruhában, a nagyobbak "bevezetékelve", de nem is baj, mert nagyon sok idő elmegy vele. A versenyző csoport (az rejtély, hogy milyen korosztállyal, gondolom, nagyobbak) az úgyis egy másik banda. Réka lelkes volt és ügyeske. A szúrópárnánál ácsorogtak,amikor beosontam a padra és "célba szúrtak". Addig a másik fele a bandának játszott mindenféle reakció gyorsító játékot. Már nem fárad el annyira, kedden például este, amikor hazaértünk még valami leckét kellett írni másnapra, majd kitalálta este fél 9-kor, hogy verset kell írni. Nem is akárhogy, CK-s szavak bújjanak meg minden sorában. A Bolyai csapatverseny egyik feladata volt ez, mint nagyon utólag számomra ez kiderült.
Aztán a szerdai nap, na az igen emlékezetes marad. Hajnalok hajnalán (fél hatkor) arra nyitottam ki a csipámat és vele a facebook BBC oldalát, hogy Trump vezet a választásokon Ámériában. Ilyen gyorsan már régen ment ki álom a szememből. Hat óra sem volt, már a főnökömmel viber-en értekeztünk, hogy mi a helyzet. Ő nyolc óra körül vett is EUR-t bőven, ami kezdetben elhamarkodott lépésnek tűnt. Hát mit mondjak, nagyon érdekes helyzet volt. A BBC tévéscsatornán fél 8 körül elmondta egy hölgy az USA térképe előtt álldogálva, hogy eléggé valószínűtlen, hogy itt Clinton nyerhet. Pedig előző nap még 90 % esélye volt a győzelemre.
Bevallom, nagyon nem érdekelt mindaz, ami másfél éve folyik az Államokban, kifejezetten unalmasnak tartottam, bár így utólag belátom, hogy egyáltalán nem volt az. Mire elvittem Rékát a suliba,Zalánt az oviba és hazatrappoltam az oktatási intézményekből, végeredményt közölt az M1. Nem akartam elhinni a cáfolhatatlan eredményt. Mekkora volt az esélye? Ültem a kanapén a halkrémes piritósommal és a teámmal, úgy pislogtam a tévére, mint hal a szatyorban. El lehet gondolkodni, mi folyik ebben a világban - különös tekintettel a Brexitre is - ha Trump nyerni tudott. Valami nagy gáz van, az egészen biztos. Én nem szívlelem Clintont, sem a politikáját, az elmúlt év, amit Obama fel tud mutatni, az sem szívderítő. Nem volt sikeres elnök, azért ezt a többség bevallja. Talán ennek is köze lehet ahhoz, hogy Trump eljutott oda, ahová. Hát én nem is tudom....Egyelőre kíváncsian várom, hogy milyen intézkedései lesznek, hogyan változik majd az irány, amit képvisel.
Hozzáteszem, anyukámnak lehet valami politikai vénája, mert pont a múlt héten említette, hogy ő nem venne mérget Clinton győzemére. És igaza lett. Anyukám egy zseni. :) Két gyenge jelölt közül befutott az, akiről kevesen gondolták volna, hogy elnök lehet. Mindent egybevetve azért mégis szép ez a demokrácia, legalábbis amíg jobbat nem találnak ki. Az emberek elmentek szavazni és mondhatott a sajtó és az elemzők bármit, úgy lett, ahogy szavaztak. És ez jó. Egyrészről. Másrészről meg újra megbizonyosodtam róla, hogy az emberek nem nagyon változnak. Van egy réteg, akinek a demokrácia addig szép, amíg teljesülni látja a maga igazát. Ahogy ez borul, kiesnek a szerepükből és hirtelen már nem is olyan demokraták. Egész vicces. Hogy aztán mi lesz ebből az elnökségből, fogalmam sincs, gondolom, bennünket a nagy és távoli USA közvetlenül kevésbé érint azért. Gondolom, úgy lesz Amerikában, ahogy lenni szokott, hogy egységet alkotnak majd most, hogy az új elnök személye megvan. Ezt is nehéz elképzelni, de általában ez szokott lenni a helyzet.
Csütörtökön kihagytuk a vívást, megünnepeltük Réka névnapját. Finom vacsorát főztem, együtt voltunk, nyugiban és békében....valamint az igazság része, hogy készültünk a pénteki német TZ-re. Nem romantikus? Na jó, nem vittük túlzásba. Már vacsora után derült ki, hogy a zeichnen ige és a lachen ige valahogy elkerülte a figyelmünket az egyik lapon, de ehh...már nem volt kedvem nyúzni. Ajándékot is kapott a lány, kottaállványt mamától, tőlünk a múlt héten kiválasztott fülbevalót és a Harry Potter sorozat első kötetét (persze magyarul, egyelőre...) Nagyon örült Rékám, úgy kellett kicibálni a kezéből a könyvet villanyoltáskor.
Ma pedig Bolyai verseny volt az egyik suliban, csapat, magyar. Kíváncsi leszek, mit hoztak össze az okoskák. Két csapat indult az osztályból, az egyik volt A-s gárdából, a másik a volt B-s gárdából...Rékát is delegálta a volt magyar tanára, É. néni, bár sokat nem készültünk rá. Ugyan mikor készülnénk?
Hétvégén lazulunk, elég hajtós hét volt. Két környezet doga és két TZ, egy verseny, plusz a versmondóverseny válogatója. Ja igaz is, Réka indult rajta a József Attila Betlehemi királyok című verssel. A szünetben párszor elolvastuk, ennyi, nagyjából megtanulta. Kérdezem egyik nap, mikorra kell a verset elszavalni, mikor dől el, ki indul a versenyen. Ó, hát Réka nem tudta. Erre másnap újságolja felháborodottan, hogy nem őt küldte az osztály a versmondó versenyre, hanem egy másik kisfiút. Nehéz volt felfognom, hogy bár én nem tudtam róla, ő azért elsajátította a verset. Nem volt még az övé a vers, azt gondolom. Szavalóversenyek nem izgatnak egyáltalán, az ő mérge is hamar elpárolgott, miután eszébe jutott. hogy ötöst azért kapott olvasásból, amiért verset tanult. Naugye....
Zalánék az oviban savanyúságot készítettek a héten, állítólag most a hűtőben van a cucc, befőttes üvegben. Azt nem mertem megkérdezni az óvónénitől, hogy minek a hűtő, nem vagyok egy nagy savanyúság tartósító. Erre a lépésre nem emlékszem boldogult gyerekkoromból. Persze ettől még lehet finom a savanyúság. Jártak a mentőállomáson is, ahol kaptak egy csomó fecskendőt, gumikesztyűt is mindenki vendég volt egy ingyenes vérnyomásmérésre. A héten két tesijük van, egy sima tornatermi kedden és valami támogatott sportág ismertetős csütörtökönként. Plusz szerdán úsznak és Zalán aznap még vív is. Úgyhogy egész sokat mozognak mostanság. Örülök neki. A fiatalember egyébként sokat dolgozik a karácsonyi kívánságlistáján, minden nap ír fel valamit, hogy mi mindent szeretne.....Tiszta szerencse, hogy ő nem decemberi vagy novemberi, mert főhetne a fejem, hogy 1) hol dugdossak ennyi ajándékot 2) még nagyobb vagyon menne el ajándékokra....
Holnap névnapozunk, úgyhogy reggel lakást suvickolunk, majd sütök-főzök, este pedig vár még néhány ajándék a leányzóra. Nem tőlünk, a rokonság többi részétől. Azután jöhet a következő projekt, Réka szülinapja. Erős késztetést érzek, hogy még pár doboz Lego Friends hiányzik, remélem, legyőzöm ezt, mert van itt ajándék bőven, csak győzzem megtalálni azokat, amiket itthon rejtettem el...
