2019. február 10., vasárnap

Egy héttel később



Vagy még több, mert múlt pénteken írtam. Sok minden, mondjuk, nem is történt. 

Réka már pénteken is sokat köszörülte a torkát, végül hétfő reggel ki is dőlt. Nála ez mindig úgy jelentkezik, hogy nem tud felkelni, hogy iskolába menjen. Annyira nem volt beteg, ha rajtam múlt volna, szerdán ott virít volna a töri TZ-n. Ámde nem rajtam múlt, azt mondta, nagyon fáj a feje, hát ráhagytam. Voltak kételyeim, mert semmi más tünete nem volt, ennek ellenére a doki kiírta egész hétre. Egyébként napról napra kamaszabb, kétségbe is vagyok esve, mert lassan ott tartunk, hogy normális hangszínű mondat nem nagyon hagyja el a száját...De nem panaszkodom, biztos lesz még rosszabb is. Helyenként elkapom a grabancát, amikor már a foghegyes dumát nem  veszi be a gyomrom, de látom a szemén, hogy felesleges, nem ért engem. Illetve én vagyok a probléma, nem ő. 

Nem nagyon tanult a héten látványosan, vagyis szerinte igen, szerintem nem, hát jó. Majd meglátjuk, milyen jegyek érkeznek haza. Ilyen szempont nem bánom, hogy Kata néni rövid pórázon fogja őket németből , meg egyáltalán mindenből, Réka máshogy nem is tanulna. 

Jövő héten sítábor, ami sajnos nem jelent azt, hogy síszünet is van, mert nincs. Csak aki sítáboros, annak van felmentése a suli alól. Mi nem hiszem, hogy valaha eljutunk a sítáborba, pedig biztos klassz lenne és mindig jó hangulatúak szoktak lenni. Az árából biztos kijönne az a kerékpár, amire vágyom és nem veszem meg, mert étkezőasztalra és étkező szekrényekre még jobban vágyom. Ha belegondolok, két ilyen kerékpárra is futná a tábor árából...

Bizonyítványokról keveset írtam, valahogy most akkora figyelem nem övezte őket. A suliban sem volt semmi hókusz-pókusz, névsor szerint kiosztották és kész. Rékáéknál 10 kitűnő van, ami állítólag elmarad a tagozatos osztályoknál elvártaktól....de nem kell erre odafigyelni, mert ez egy nagyon jó kis osztály és az átlag nem minden.

Zalánéknál újdonság, hogy kapnak osztályzatokat, eddig könnyebb volt a százalékokat nem figyelembe venni, ha valami nem úgy sikerült, most más a Krétában a jegyeket lekövetni. Egyelőre tök jó jegyei vannak, most a legutóbbi szövegértése is ötös lett, matek TZ ötös...jó lenne, ha így maradna. Vele alacsonyabbak az én követelményeim is, igazából az alsó limit, hogy ne legyen hármasa, a felső meg a csillagos ég.....ahogy sikerül. Múltkor négyes lett a tollbamondás, ami miatt csak akkor ment fel vérnyomásom, amikor megláttam a füzetet is...Pitiáner hibák, dupla betűk, oda nem figyelés...Na mindegy, ő ilyen, majd alakul. Most már jegyet kapnak olvasásra és tollbamondásra is, hurrá....hát nem vagyok lelkes. Kibírtam volna, ha még év végén sem kapnak jegyeket. Egyébként sincs semmi jelentősége a jegyeknek alsóban. Viszont, az ötösök talán inspirálóan hatnak Zalánra, hátha szorgalmasabban követi a házikat.

Jövő héten is bőven lesz tennivaló, hétfőn Tibit delegáltam Zalánék szülői értekezletére, kedden megyek a Rékáéra. Réka kedden-szerdán írja elvileg a pót TZ-ket, amikről lemaradt a héten. Pénteken farsang a felsősöknek, Réka ősasszony lesz, valami időgép projekt lesz a koreográfia. Jelmez még sehol, jelzem, egész hétvégén azt hittem, hogy egy héttel eltolták, ahogy az alsós farsangot, de nem. Na mindegy. Vasárnap Zalán focis szülinapra hivatalos. 

Megint egy hétvége, amikor nem festettem be a hajam...mindig halogatom, tiszta idióta vagyok.