2016. június 20., hétfő

Logopédiai szakvélemény

Még a múlt héten hozta haza Tibi, csak el is felejtettem....

Valamelyik este bestresszeltem egy új információn, ami a sulinkkal és Zalánnal kapcsolatos. Összeállt a kép, úgymond, az a sok sok puzzle darab, ami információ formájában szédelgett felém ebben a tanévben. Az van, hogy jövőre két osztály indul (ahogy már idén is ez volt a helyzet), egy német kéttannyelvű és egy sakkpalotás. Elvileg nincs felvételi, hiszen az elsőben nem megengedett, ha jól értesült vagyok, ám a kéttannyelvűek valamiféle válogatót mégis megejtenek általában, elbeszélgetés vagy játékdélutánok...megoldják, na. 

A jó hír, hogy a tagozatos mizéria, amit Rékával is átéltünk és előtte még sok szülő tizenakárhány éve, megszűnik, elsőtől abba az osztályba kerül a gyermek, ahol majd aztán végez is. Kimondva vagy kimondatlanul a kéttannyelvű lesz az erős osztály és a sakkpalota azoké elsősorban, akik ....nem erősek. Ide fognak kerülni a romák, a hátrányos helyzetűek, az sni-sek, mindenki, aki ebbe az iskolába szeretne járni lakcímkártyával és nem fér be az iskola szerint a kéttannyelvűbe. Vagyis hiába ígér a sakkpalota akár heti 5 angol órát később, és magas szintű nyelvoktatást, mindenki tudja, melyik lesz a jobb osztály. 

A rossz hír, hogy azt találták ki, hogy a Törpsuli legyen a válogató. Zalánnak válogató. Amikor idegenhez kettőt nem szól. Szerintetek milyen eséllyel indulunk??? Két szélsőséges hangulat között ingadozok. Az egyik, hogy Zalán okos fiú, a Törpsuli jó buli, mindenki mézédes és cukipofa. Réka a nagytesó, akit ismernek, milyen ügyes blablabla....Szóval nem lesz gond. A másik meg hogy egy árva szót nem fog kiejteni a száján az én magzatkám és ha a 3. Törpsuli után felballagok az igazgatóhelyetteshez, ugyanoda, ahová a tagozatos dogák esetén,  azt tanácsolják, hogy Zalán a sakkpalotába való. A program maga biztos jó, semmi bajom a sakkpalotával, bár Réka speciel unta. Biztos rosszul csinálták....Azzal van bajom, hogy az lesz a gyengébb osztály. Tudom, milyen volt 6 rémséggel az élet (szándékosan nem azt írom, hogy romák, mert roma több volt!!) , nem szeretném kipróbálni, milyen az, amikor ezek meg is nőnek. Ráadásul Zalán fiú, ami nem egyszerűsít a helyzeten. Szóval ha nekem azt mondják, hogy legyen sakkpalotás, én biztos elsírom magam. Csúnya lesz! Mit lehet tenni? 

Például több nyársat tartani a tűzbe. Megtehetném például, hogy nem is Réka sulijába megy Zalán, hanem egy másikba. Ahová biztosan felveszik. Abba az osztályba, ahová szeretném, nem hagyom, hogy szívassanak folyamatosan. szórakozzanak. Ezen is gondolkodom, de az az igazság, hogy egy iskolába szeretném tudni őket. Még akkor is, ha Réka negyedikbe megy, mire Zalán elsőbe, tehát hamarosan egyedül járna haza és iskolába. Illetve igazából nincs bajom ezzel a sulival, tudom, hogy erős és klassz suli. Zalán is ismeri már sok zugát, a földszintet mindenképpen, hiszen az alsósok ott mozognak. :) Logisztikailag is nehéz lenne osztódnom, ám nyilván megoldjuk, ha muszáj.

Eszembe jutott ismét a sportiskola, ahová szintén van felvételi, de szemernyi kételyem nincs, hogy oda felvennék. A város másik részén, idegen iskola, másfajta követelmények, felfogás, mint a Réka sulija. És nem vagyok egy sportember, a hétvégéimhez meg úgy ragaszkodom, hogy szabad legyen, mint egy anyatigris....Magyarán fogalmam sincs. De most járunk el Törpsuliba, a sportiskolás "Törpsuliba", ami biztosan más nevet hordoz, de ugyanolyan "lefölöző", mint a Törpsuli és még abba a suliba is, ami szóba jöhet, mint harmadik suli??? Ez jó ötlet? Hát nem tudom. Valószínűleg az lesz, hogy nekimegyünk a Rákóczis Törpsulinak kacsingatva a sportiskola felé, hagy próbálja azt is ki, ha meg egyik sem jön be, ott a harmadik, mert oda meg tudunk lakcímkártyát váltani, ha nagyon ég a ház.....Megjegyzem, ilyet nem szeretnék, csak ha tényleg gond van. Inkább új lakcímkártya, mint a sakkpalota. Ilyen eltökélt vagyok.

Persze jövő januárig még Zalán sokat alakulhat, és hát ő tényleg okos, ügyes fiú, miért ne lehetne németes, miért ne gondolnák azt, hogy "oda való", a jobbak közé? Azért, mert nem ismerik és csak 3x1,5 óra lesz arra, hogy átlássanak a páncélján. Valljuk be, nem sok! 

Na szóval logoédiai vélemény:

- sz, z, c, s, zs hangokkal van probléma (ez olyan soknak tűnik, de nem kell nagy eltérésekre gondolni)
- Goodenough féle rajzvizsgálat - 8 év 1 hó (tök jó, nem is rajzol pedig soha....)
- Gardner expresszív szókincskészlet - magas aktív szókincs 
- Csányi Yvonne féle grammatika teszt - nyelvi fejlettség életkornak megfelelő
- Bender teszt - nagyon jó vizuo-motoros rendezési szint
- MAMUT R teszt- verbális munkamemória 100% (ez valami mondatutánmondás??)

megfigyelés: Zalán feladathelyzetbe bevonható, képes a kapott feladatokat pontosan megérteni. Feladatvégzése az életkorának megfelelő, figyelme leköthető és terelhető. feladathelyzetben csendes, visszafogott, de jól motiválható kisfiú.

Persze  kevés fogalmam sincs, hogy mi mit jelent, de rossz hír nincs benne és most ez a lényeg. 

Na szerintetek? Hol landol Zalán, melyik suliban? Látjátok a jövőt?

Hejjj, GyulaGyulaGyulaGyula....



Régóta terveztük, hogy ellátogatunk Gyulára a várfürdőbe és lám, néhány év késéssel ez valóra vált a hétvégén. Mindig mondom, hogy mindennek eljön az ideje. Pénteken indultunk - a tervek szerint reggel, hogy minél jobban kihasználhassuk a rövidke időnket. Végül fél három magasságában oda is értünk, két röpke óra volt az út csupán itthonról. Tibi persze nem tudta megállni, hogy reggel ne dolgozzon ez és azt. A gyerekek csak öt percenként kérdezősködtek, hogy mikor indulunk már...ezzel eléggé cafatosra szaggaták az idegrendszerem már az indulás előtt. 

Maga a szálloda nem túl szép és nem is modern, viszont teljesen jó két éjszakára, akár többre is, aki bírja a meleget vagy esetleg a négycsillagos szárnyat választja. Nekünk megfelelt a három is. Nyolcadik emelet, vagyis a tető alatt (tisztára otthon éreztük magunkat...), légkondi persze nincs....Tapintani lehetett a meleget. Éjfél tájban azért könnyen elaludtunk, 7-kor pedig kisütötte a szemünket a nap. Napközben általában nyitott ajtó mellett léteztünk, bár nem sok időt töltöttünk a szobánkban. 

Az élményfürdő szuperjó, aki szereti a csúszdákat. Én lecsúsztam azon a széles, rövid (viszonylag) csíkoson....és sokkot kaptam. Állítólag elkövettem azt a hibát, hogy lefeküdtem. Így úgy gyorsultam, mint egy sugárhajtású repülőgép. Én pont úgy éreztem. Megérintett a halál szele. Most ez hülyén hangzik, de egy századmásodpercre tényleg. :) Úgyhogy többet nem csúsztam sem fekve, sem ülve, sem sehogy. Meggyőződtem róla,hogy a csúszda nem az én világom. Igazából gyanakodhattam volna, hiszen nekem egy ideje (kb. 10 éve???) a hintán is remeg a gyomrom, pedig korábban imádtam hintázni....Hát igen, az idő vasfoga....Bezzeg a gyerekek imádták a csúszdákat, azzal a fánk alakú úszógumival vagy anélkül. 

Mindez az Aquapalotában volt, ahol a második napunkat  töltöttük (egészen a meccsig, mert az muszáj volt nézni!!!!) Csúszdák a sima strandon is voltak, valamint hullámfürdő, de a gyerekek annyira nem volt lelkesek, mert annak a vize túl hideg volt. Zalán nagyon jól elvolt a gyerek medencében a csúszdával (két kisebb) és cimborái is akadtak, alkalmiak. Vizipisztolyozott, hancúrozott, pancsolt, jól érezte magát, csak arra kellett vigyázni, hogy ha remegett az álla, kiparancsoljuk és visszamelegítsük üzemi hőmérsékletre...mielőtt kihűl...

Réka a strand réme lett, olyan csúszdán is lecsúszott, háttal pl. amin még  a kamasz fiúk is a csodájára jártak....Én nem láttam, talán jobb is. Imádták, élvezték, jól érezték magukat. Réka számolatlanul csúszott és csúszott. Az élmény részben mély volt a víz, így kiderült, hogy Zalán az elmúlt 5 hét kihagyása után elfelejtett úszni némileg. Pontosabban fennmaradt ő, de kutyázva. Át kellett venni előről, hogyaszongya siklás, siklás és lábtempó, siklás és lábtempó levegővétellel, majd ez korrekt kartartással...Fél óra múlva nagyjából jól ment már, de persze nem lubickol úgy, mint RékaHalacska, rá vigyázni kellett. 

Akárhányszor várostnézni mentünk, folyton eleredt az eső. Harmadnapra, vasárnapra olyan forró reggelünk volt, hogy elhatároztuk, újra strandra megyünk, feledjük a kultúrát, majd máskor. Másnak is ez járhatott a fejében, mert fél órát álltunk a sorban a pénztárnál. Megint pancsoltak egy jót a gyerekek, immáron harmadszor. Ebédre mi más ettünk volna, mint lángost. Ahogy falatoztak, láttam, hogy elfáradtak, kidőltek, elcsigázottak....úgyhogy 3 óra után elhatároztuk, hogy ideje haza térni. El is kezdett esni az eső, ami aztán Szolnokig követett bennünket, itthon csak szakadt....

Zalán bánatos volt, maradt volna még Gyulán, Réka a barátnője után szomorkodott, én meg örültem, hogy túl vagyunk ezen a fárasztó hétvégén is.....Ahogy Zalánt elnéztem, pont úgy festett, mintha a pici lelke még a strandon maradt volna és időbe telik, míg utoléri a fizikai valóját. Mára már kutya baja, úgyhogy  befutott a lelke is Jász-Nagykun-Szolnokra , hurrá!

Szombaton este meccset néztünk. Az utolsó negyed órában már a fenekemen sem tudtam ülni, úgy izgultam a fiúkért. Végül két perccel a vége előtt egyenlítettünk, volt nagy öröm. Persze ezt már mindenki tudja. Nincs régebbi, mint a tegnapi hír. Főleg, ha tegnapelőtti....

Nekem csak ma jutott eszembe, mennyivel jobb is volt Gyulán, mint a munkahelyemen....Ott sem rossz, nem azt mondom, de ki választja inkább az irodáját a nyaralás helyett? Mármint a normális emberek közül? Tibit leszámítva? 

Legközelebbi úticélunk még erősen bizonytalan. Tervezünk egy hosszú hétvégét Torockóra, ide "naccsaládi" szinten fogunk elutazni és máris várom. :) Balatonra is jó lenne, de félek, mire kiderül, mikor mennénk és hová mennénk, már nem sok szabad hely lesz a szépséges tóban. Idén még népszerűbb hely a Balcsi, mint egyébként.  Majd meglátjuk, kialakul. Most egyelőre munka és munka, valamint valamikor egy hétvégén nappali festés. A hárs még virágzik itthon, bokáig lehet állni a virágporban az erkélyen....Ja és el ne felejtsem, szerdán bizonyítvány osztás és évzáró. A meccsel egyidőben!!!! Mindegy, a végére csak hazaérünk. 

Kellemes nyarat és jó pihenést mindenkinek! Szülőnek és csemetének egyaránt!