Mint minden műsort, ezt is nagy titkolózás előzte meg. Réka el nem árulta volna, hogy mi lesz a szerepe az előadásban és a ruháról sem lehetett tudni semmit. Illetve annyit, hogy vagy piros lesz vagy fehér. Hogy párta is lesz a fejükön, egészen véletlenül tudtam.
Aranyosak voltak, helyesek, ügyesek, rengeteget nőttek és okosodtak tavaly óta valamennyien. Idén először videóra tudtam venni az egész műsort. Ami megmentett az agyvérzéstől. Tiborom ugyanis természetesen elkésett, akkor toppant be, amikor az utolsó másodpercek peregtek a pünkösdi vigadalomból. Néhány fotót készített azért utólag, az "öltözőben", aminek nagyon örülök, mert igen jól sikerültek. A műsor szőröstül-bőröstül együtt 12 perc volt, vagyis elég kurtácska, de ezen nem rágódtam sokat, örültem annak, ami volt.
Ed. óvónéni közvetlenül a műsor után bejelentette, hogy jövőre ő már nem lesz óvónénije a Manó csoportosoknak. Kérte a szülőket, hogy nyugodjunk ebbe bele, a dolog végleges. Hát nem készültem tiltakozásul éhség sztrájkra az ovi kapuja előtt, bár rám férne, szó se' róla....Indultak gyengécske próbálkozások a pénzgyűjtésre, talán összedobnak a szülők egy orchideára valót, nem vártam meg, mire jutnak. Tibit kergettem, hogy fotózzon minél többet, mentse a menthetőt. A kedvünkért Rékára vissza adták a már lehajított mellényt és kötényt, amiért hálás voltam a Ped.assz.-nek.
Ruha és frizura adott
Kamillás
Huncutos
Ovi udvarán fára mászós
