Hétvégén sokat rágódtam a "ZalántSzájbaRúgták" történeten. Hol bosszankodtam, hogy milyen gyerkőc az olyan, aki minden átmenet nélkül szájba rúgja az én édes magzatomat??Hol azon filozofáltam, hogy mindentől úgysem tudom megvédeni...mire magamra tromfoltam, hogy mi végre is vagyok én, ha nem erre törekszem? Végül abban maradtam magammal, hogy A. óvónéninek elsírom a bánatom délután, ha úgy adódik, az ő véleménye még érdekelt.
Olyan fontos, hogy az ember úgy hagyja ott a gyermekét az oviban, hogy jó helyen, biztonságban érezze őt/őket. Továbbra is bízom és hiszek az óvónénikben, ami azok után, amit megtapasztaltunk ovi ügyben az elmúlt pont 3 évben, szerintem tiszteletre méltó dolog. :) Olykor érzem is, hogy Zalán óvónénijei irányában már hamarabb szakad a cérna, emelkedik a pumpa, alacsonyabb az ingerküszöb...Méltatlanul összemosom őket az "elődökkel", pedig azok kisebb vagy nagyobb hibáiról ők aztán tényleg nem tehetnek.
Szóval rákérdeztem, hogy mi volt ez a kis affér Zalán és Andris között, kérem szépen? A. nem tulajdonított nagy jelentőséget az egésznek, szerinte ilyen előfordul és Zalánban nem volt semmi rosszindulat. Nohát nem is Zalán rosszindulata miatt főtt a fejem fél hétvégén....A. szokás szerint olyan szelíd volt, egy angyal türelmével. Szerinte belefér, egyébként sem rúgás volt, hanem ütés, igazított ki. Megkérdeztem, hogy látta e valaki az esetet, mire a pedassz. felé mutatott, K. irányában, hogy ő volt a "szemtanú". Itt rögtön éreztem is, hogy a történetnek vége van, le kell nekem is zárni. Bár a rúgás durvább "beavatkozás", bizonyítani nem lehet, csak reménykedni, hogy nem lesz folytatás....
Zalán határozottan állítja, hogy Andris álló helyzetben szájba rúgta a szandálos lábával, amíg ő a szőnyegen térdelt. Az ő szava áll szemben K.-éval, akivel szintén nincs semmi bajom. Nem is ez érdekel immár, hanem drukkolok, hogy Andriska egyetlen ujja ne érintse az én Zalánom bababőrét nagycsoport végéig legalább....
