Idén nem fogadtam meg a világon semmit. Mármint eddig. Először is talán azért, mert a tavalyiakat sem teljesítettem, így nagy kedvem nem volt bármit megfogadni. Tudom magamról, hogy igazából különösebb erőfeszítést sem fejtettem ki, hogy esélyt adjak szegény fogadalmacskáimnak az elmúlt évben. Meg aztán, idén némi fáziskésésben vagyok, újévkor dudorásztam karácsonyi és ádventi dalokat, most, lassan január közepén érintem az újévi fogadalmak témáját.
1) Idén is prioritás a testmozgás, ami tavaly márciusig egész jól ment. Torna heti háromszor, némi futás a kutyával (olykor vagy olykor) és kerékpározás a gyerekekkel tavasszal.
2) Súlyban ugyanannyit nyomok, mint amikor annak idején teherbe estem Zalánnal. Ez lehetne pozitívum, ám nem annyira az. Sokat nem akarok én, de öt kiló elillanhatna rólam. Mondjuk, az alapítványi bálra, az március eleje.....
3) Kenyeret sütök rendszeresen. Vannak jó és kipróbált receptjeim, úgyhogy csak az elhatározás és az idő az, amit ez megköveteli. Kifli, császárzsömle, hamburgerzsömi szintén finom lenne....
4) Nem ordítozok a gyerekekkel. Türelem, türelem és türelem. Főleg Zalánhoz kell pár tonna....
5)Többet kreatívkodunk itthon. Festés, gyurma, bütykölés. Célpontban Zalán.
6) Az okostelefonok tabuk a gyerekek számára, ahogy eddig. Tablet használata csakis a hétvégén.
7) Felveszem a kapcsolatot azzal is, aki érdemben évek óta nem érdeklődik....
8) Tartom a kapcsolatot azzal, aki érdeklődik és több figyelmet érdemel.
9) Csak olyan rucit veszek Rékának, amit tutira hordani fog....Majd nagyon igyekszem. Az új ruháknál ez biztosan így lesz.
10) Próbálkozom a volán mögé ülni.....Áh, ez nem fog menni!
