Óvó nő megszólít

Délután Ani néni hozzám lépett, hogy Zalánom reggelente el szokott szundítani az oviban.  Hol 20 percre, hol fél órácskára. 

Mi jutott nekem erről eszembe?

1) Milyen érdekfeszítő lehet az ovi, ha a pasas képes elaludni....

2) Pedig újabban viszonylag korán, fél 10-kor már horpasztanak.

3) Az én idösapámra jellemző (volt), hogy ha valami krízis vagy megpróbáltatás érte, pl. megvágták a vezetés vizsgán ötödjére is vagy anyu kórházba került, az első stressz után elvonult aludni. Aztán hol aludt, hol nem, mindenesetre a külvilágot eredményesen kizárta...egy kis időre. 

Egyébként jellemző az elmeállapotomra, hogy fogalmam sincs, végül mit nyefegtem válaszul Ani néninek. Szerintem semmi értelmeset....délután öt óra magasságában az lett volna ám a meglepő! 

Nehéz reggelek

Tegnap reggel Rékám negyed órát ordított könny nélkül a nappali kanapéján. Negyed órát!!  Videóra kellett volna venni. Állandó vitánk, hogy nagggyon szorosra copfozzam a haját, amit tegnap eluntam, mert képtelenség volt még egyet csavarni azon a nyavalyás gumin. Másik meg ippen nem volt fellelhető sehol a belátható távolságon belül. Egyébként sem egészséges a nagyon szoros lófarok, dehát beszélhetek én. Ordított és ordított, csak akkor hagyta abba, amikor autóba tessékeltük. Kisírt szemmel totyorgott be a csoportjába. Talán keményedik a szívem, de nem izgatott. Már nagyon elegem van a millió apró, semmiségekből kiinduló hisztiken és rugózásokon.

Ma nyugodtan indult a nap...olyannyira, hogy hiszti és ordítás nélkül képesek voltunk elhagyni a házat. Ez nálunk hatalmas szó. Zalán aztán persze nem szívesen masírozott be Csilla nénihez, erősen lefelé görbült a szája, de legalább nem kellett lefejteni a karját a nyakamból kései negyed 9-kor, mint tegnap. Az valami rémes volt!

Kértem időpontot a GEKKO-ba felmérésre (Zalán), kíváncsi leszek, ott mit mondanak, mit tanácsolnak. Vitatkozok saját magammal, hogy ne lépjek semmit, majdazidőmegoldja alapon, vagy nyomjam a témát szakemberek irányában. Állítólag a kecskeméti GEKKO nagyon szupi, a szolnoki kevésbé...hááát...meglássuk!

Ezt munkaidőben írtam, pszt! :)