2018. november 13., kedd

Pillanatképek a mi kis életünkből


Reggel, amikor ébresztett a telefonom, hirtelen nem tudtam, melyik sütemény illatú gyermekem fekszik mellettem, aztán egész gyorsan rájöttem, hogy Zalán. Az alulöltözött Zalán. Nem is emlékeztem, hogy aludtunk el, én valószínűleg a jobb oldalamra feküdtem és már hortyogtam is. Amúgy nőiesen. Dió ellenben ismét Rékánál aludt egy picit hajnaltájt, bár reggelre visszatért a helyére. Talán azt gondolja, így nem bukik le…. Zalánnak vanília illata van és ehhez nincs köze a tusfürdőnek, mert az apjáét használja, ő meg biztosan nem az enyémet. Réka kifelé megy a babás illatból, de neki is süti szaga van. Ennivaló gyerekek. Majdnem mindig. 

Zalán tegnap azzal fogadott fülig érő szájjal, amikor hazaért a suliból, hogy na milyen volt a temetés?? Majd gyorsan hozzátette, hogy volt ugye süti? Egyébként tényleg volt, legalább 3 féle, a gyerekeknek is jutott kóstoló. 

Réka nemrégiben elhagyta a természetismeret mf-jét, rendelhetek újat. Nem annyira régiben elhagyta a tolltartóját, de mondtam neki, hogy nem veszek másikat, ha gondolja, kaparjon össze az itthon készletből egy tolltartóra valót és kész. Vagy vegyen saját zsebből újat. Ez utóbbit nem gondolta jó ötletnek. De még szerencse. Mert Tibi irodájában, a fűtőtest mögé beesve tegnap megtalálta a gázszerelő. Azt az örömöt….Sajnos mf nem került elő, holnap vehetek vagy rendelhetek újat. Hogy kinek kell az, nem tudom, bár az igaz, hogy az elveszett tárgyak között nem kerestem. 

Zalán kedvesebbik tantónénije pár napig  távol van a sulitól, addig frusztrált párja (mármint nem a férje, hanem párja a tanítóságban) helyettesíti többnyire, német órán meg a másik csoport tantónénije…hát várjuk vissza a kedvesebbiket….nagyon. Persze Zalán, a kötelességtudat mintaképe…ja nem…Szóval ő továbbra sem készíti el a hf-ot a napköziben, illetve igen, de rosszul. Random számokat beír, random betűket, aztán jónapot. Kár, hogy ellenőrzöm otthon. Hát szóval van oka, hogy jobb napokon is csak négyes a szorgalma. Jajjj...

Viszont megint elkezdett vadul vívást imitálni a jedi kardokkal itthon és minden nap kardozni kell vele, persze laposra ver…szóval megint elgondolkodtam, hogy le kellene vinni vívni, először a kicsikhez, aztán majd látjuk. Egyelőre a vívók nem költöztek vissza a régi helyükre, több mint egy éve át vannak helyezve, szóval marad egyelőre az itthon kardozás. Egyébként Réka harmadikban kezdte, de akár ötödikben is elég, sőt….Energia levezetésileg mondjuk addig focizhatna, de Tibi tiltakozik….

Réka csütörtökön megy ének versenyre, de még mindig nem hallottam, hogy hogy szól a népdal az ő torkából. Remélem, nem lesz nagyon rossz élmény a versenyről, nem akarom lebecsülni, de tartok ettől a versenytől. 

A kutya ma megkapta a veszettség ellenit és mivel be van gyulladva már megint a füle, arra is fülcseppet. Ha nem hat, valami mást kell kitalálni. Azt nem fejtette még ki a doki, hogy mit. Fura, mert vizslákra nem jellemző a fülgyulladás, nyitott a füle, nem olyan, mint a spánielnek. Na mindegy, remélem, nem süketül meg középkorára szegényke....A váróba valószínűleg valaki tüzelő szukát vitt, mert a Kutyának remegett a pofája és habzott is, még jó hogy nem nézték veszettnek.  Vicces lett volna, ha Tibi megjegyzi a többi várakozó gazdi előtt, hogy "Hoppsza, veszettség elleni oltásért jöttünk, de lehet, hogy késő????" Bársonybuksi most is itt alszik mellettem. 

Vacsora rántott hal és kukoricás rizs, fokhagymás tejföllel...Hát nem egy gasztro csúcs, de tulajdonképpen finom lett. Volt birsalma kompót is. Zalán nem nyúlt a halhoz, megette a kukoricás rizst, majd egy tál fahéjas kukoricapehellyel egyensúlyozott az étkező felé....Bezzeg a tegnapi brassóit kétpofára falta mindenki. 

Tegnap megint megkérdezte valaki, hogy megszoktuk e már a lakást....Nem, bakker, rémálmunk van minden éjjel és forgolódunk az ágyunkban, akár egy kísértetkastélyban...Egyébként beszéltem ma az asztalossal egy leendő ajtó miatt az emeleten, tegnap meg a burkolóval (ez új) apróbb munkák témájában, a zuhanykabin sem áll lenn, szóval van még munka, de mostanában nem akarok mesterembert látni, majd tavasszal. Vagy inkább a tél vége felé, amikor talán jobban ráérnek a mestörök....


További reakciók megjelenítése