2012. június 11., hétfő

Szobatisztaság - a jel?

Már sokszor elgondolkodtam rajta, hogy Rékámat valahogy sokkal "tudatosabban" nevelgettem már egész pici korától. Nem azt mondom, hogy Zalán úgy nő, mint a dudva, - bár tény, hogy nagyon nő....és azt sem, hogy ez vagy az a nevelési módszer jobb lett volna a másiknál....de Zalán esetében valahogy sokkal inkább hagyom, hogy megtörténjenek a dolgok, kivárok, figyelek és sokkal kevesebbet tervezek. A szobatisztaság egy jó példa rá. Réka idejében igencsak készültem rá, elterveztem, hogy mire Zalán megszületik, milyen jó volna, ha továbbra is csak egy "petyós" lenne a családban! Picit elborzadtam a gondolatra, hogy lesz egy nagy pelenkás és egy mini.... (ma már nem látom egyáltalán  szörnyűnek ezt sem, (igaz, nincs is aktualitása számomra)....na neee, valamit tennem kell! 


Akkor, alig 2 évesen Rékám csak a pisit tanulta meg irányítottan elhelyezni pelenkán kívül, .....félidős, hányós-öklendezős kismamaként pedig a sokadik  kakás bugyó és harisnya per nap után kidőltem és feladtam az egész cécót....Az más tészta, hogy 4 hónappal később Rékám egyszer csak 4 nap alatt szobatiszta és ÁGYTISZTA lett, ami egy zsenge 2,5 évestől igen szép teljesítménynek számított. 

Zalánnal kapcsolatban az utóbbi hónapokban csak pillogva hallgattam az anyukák beszámolóját, hogy 1,5 (!) - 2 éves kisfiuk már bilibe pisil, napközben szobatiszta, melyik csemete meddig jutott, nekem pedig még nagyon a pelenka nélküli élet gondolta sem jutott el az agyamig. Legtávolabb odáig poroszkáltam Zalán szobatisztaságával kapcsolatban, hogy "háááát majd a nyááááron teszünk egy próbát...izé....de inkább jövő nyáron, ovi előtt...."

Viszont a bilit elővettük, leporoltuk, kivixoltuk és újra a nappalink érdekes bútordarabja lett ama nemes trón. Réka néhányszor demonstratíve belepössentett, csak hogy megmutassa az öccsnek, hogyan is kell ezt művelni (legalábbis lány-módra), Zalán hónapokon keresztül nem igen akart róla tudni. Mígnem áprilisban el nem olvastuk neki a névnapra kapott bilis könyvet, melyből megtudhatta, hogy a 2 éves Peti hogyan birkózott meg a szobatisztaság problematikájával. Akkor, csaknem 2 évesen kétszer teljesen spontán bele is pisilt a bilibe, sőt egyszer még egy fél adag kaka is jutott a sárga edénybe a jó időzítésnek hála.

Új élmény volt, hogy Zalánnak nincsenek ellenérzései a vécével kapcsolatban, sőt, lehúzni azt egyenesen élmény és jutalom neki. Papírt dobálni bele? Külön bónusz. Nem érdekelte már a legelső alkalommal sem, hogy a kaka - valamilyen szinte teste része - pár percen belül immáron a csatornahálózat része lett. Rékával ellentétben vécépárti lett (szűkítővel - na legalább azt sem hiába vettük meg) és a bilit inkább fülsiketítő és idegborzoló módon tolni szereti a folyosón fel és leeee....aminek persze nem annyira örülünk.

Szóval látott a bili Zalán végterméket, ilyet és olyat, de valahogy korainak éreztem belefogni a bilire/vécére szoktatásba. Ha barnamackó jött, sosem szólt, csak utána, de még inkább akkor sem. A kaka sem zavarja a gatyában egyáltalán. Sem a szag, sem a feeling....Míg nem pár napja azt vettem észre, hogy szól ELŐTTE. Anya, kaka van! Illetve lesz. Nosza, uccu neki, ráülünk ilyenkor a vécére és tegnap meg is született az első tudatosan a vécébe helyezett kakesz is. (mármint pont ma egy hete) Hurrráááááá! Agyon dicsértem a magára nagyon büszke daliát, hiszen ez mégiscsak egy ELSŐ, amire érdemes emlékezni. 

Azóta azonban ismét érdektelennek tűnik aziránt, hogy vécé vagy pelenka. Ha egy szál alsó gatyában szaladgál a lakásban, nem igen zavarja, ha a padlóra, uram bocsá, a szőnyegre csorgat. "Neeem baaaaj!" - mondja ilyenkor gavalléri könnyedséggel. Azért talán beszerzünk a meglévő 5 alsónadrág mellé még legalább ötöt és amolyan fel- és lehúzható pelenka nadrágot.....hátha az tetszene Zalánnak. Aztán..... majd meglátjuk. Várjuk a további jeleket.