2017. július 10., hétfő

Holnap dolgozom megint....



Vége a júliusi szabinak, holnap újra dolgozom. Ez nem annyira jó hír, de szuper hír, hogy az iskolai vakáció még javában tart. És még egy hónap múlva is tartani fog, hehehhhe...Amíg az tart, az ég számomra be nem borulhat. :) Továbbgondolva, az megint nem annyira jó hír, hogy a főnököm 10 nap szabira megy szerdától kezdődően, de majd csak túlélem...Fura és egyben elég szégyen, hogy közben a szabi alatt egyáltalán nem hiányzott a blog. 

Hoztam néhány nyaralós képet. Szlovániában jártunk, így utólag fájdalmasan rövid 4 napot töltöttünk ott. És visszavágyunk. Ahogy sógornőm előre megmondta, majdnem annyira, mint tavaly Erdélybe...De hát így van ez, egy jól sikerült út után mindig ez van. 


Első megállón Maribor volt, talán egy órányira található a határtól. Az egyetem mellett parkoltunk, az óvárosban, ahol a szökőkút mentén a gyerekek rögtön megtalálták a galambokat. Volt nálunk néhány zsömle, muszáj volt adni belőle. Később sétáltunk egy jót az óvárosrészben. Nagyon helyes város.


Utána a gyerekek bekómáltak az autóban. Le sem tagadhatták, hogy testvérek. :) :) :) 


Jah, ez még mindig Maribor. Állt ott egy 400 éves szőlőtőke. Ott virít ennek a háznak a homlokzatán. Mai napig szorgosan terem, mi meg szorgosan fotózkodtunk és pózoltunk körülötte...

Megérkeztünk!!! Csak 20 percnyire mindössze a tengertől.....


Reggelizik a banda


Postojna, világhírű cseppkőbarlangnál


A cseppkőbarlangban piszok hideg volt, Zalán majdnem megfagyott, de a zoknival hiába kergettem, fel nem vette volna, amíg jégtömbbé nem fagy...Réka elvolt, jómagam csak a kisvonaton fáztam és lebegett előttem egy újabb tüdőgyulladás sötét árnya. De elhessegettem! Nem is ez a lényeg. Csodaszép volt minden és emlékezetes.


A szálláson meglátogatott bennünket a falu egyik ebe....Kapott simisimit, egy tál vizet, pár jó szót, aztán többet nem láttuk. :) 


Predjama kastély....az utazás fénypontja, az egyik mindenképpen. :) 


Lipica

A bejáratnál röhögőgörcsöt kaptam, mert közöltem a jegyárakat Tibivel. Tanulmány volt az arca. A belépőjegyek Szlovénia szerte igen borsosak, abszolút nyugati szintűek...így aztán lemaradtunk a spanyol lovasiskola bemutatójáról a helyi lipicai lovakkal és beértük az összesen 52 EUR-ért kínált angol nyelvű idegenvezetéses körsétával a ménesbirtokon. Klassz volt. Főleg a kiscsikókat látni....


A lovarda és Európa egyik legrégibb istállója....


Ez már Piran és a tenger, amit a gyerekek a legeslegjobban élveztek. Nekik ez volt az egészben a lényeg. A VÍZ. Igazi halacskák. :)



Réka cica álma


Házigazdánknak borászata is volt. Kínált szarvasgombás sajtot például, ami valami egészen fantasztikusan finom volt. Azt végül nem vettünk, de gyümölcslikőrt és egy üveg MUSCAT-ot igen. Olyan finomak, hogy egy egész hordóval is elgurítottunk volna, ha lehetett volna....Ez pedig nagy szó, mert mi kizárólag magyar bort iszunk alapból....


Házigazdánkkal. Én alszom mellette, de sebaj, tényleg szuperjó szállásunk volt, le a kalappal.....


Zsákmány :) 


Bledi tó varázslatos partján. A gyerekek depresszióba estek, mert nem számoltunk azzal, hogy itt is strandolhatnánk. Minden a bőröndök mélyén figyelt. Csak 2 óránk volt itt szétnézni, pedig akár 2 napot is el lehet itt tölteni a környéken. Hát...a mi képünk nem lett tökéletes, de már megszoktam, hogy Tibiről képtelenség előnyös képet készíteni. Ő ugye mindig a túlsó oldalán áll a kamerának, itt befeszül és kényszeres lesz :) :) 


Várkirálynő a Bledi várban


A hegyek engem mindig lenyűgöznek ...... 







Szép volt, csodálatos volt és bár nem volt olcsó, jövőre akár vissza is masírozhatunk.....Immáron nagyobb figyelmet szentelve a tengernek.