Vasárnap istentiszteletre voltunk hivatalosak valamennyien, az egész család Martfűn, melyen megemlékeztek apuról, néhány harangszó is szólt az emlékére. Az istentisztelet előtt egy és utána a második. Megrendítő volt hallgatni mindkettőt. Ahogy megközelítettük a templomot, ahová már áramoltak be a népek, gyanúsan nagy számban, egyszer csak egy ordító csecsemő hangja jutott el a fülünkig. Akkor leesett, hogy keresztelő is lesz. Utáltam magam érte, de nem tetszett, hogy őket kellett néznem. Pedig egyébként jó volt látni a kis csomagot (a baba túlságosan be volt bugyolálva), egy új életet, ott volt élő szimbólumként a kezdet és számunkra ugye apuval kapcsolatban a vég.....Egyébként is, jéghideg volt a temlomban, csak komplett síoverálban kibírható, milyen idita keresztel néhány hetes újszülőttet ilyenkor? Nagy reformátusok nem lehettek, mert apukát is együtt keresztelték a kisbabával. Na mindegy, mondom, hogy utáltam magam azért, ahogy éreztem....
Temetőben is jártunk, vittünk friss virágot, a rozzantabb koszorúkat elvonszoltuk a szemetesig. Közben a gyerekek őrült módra szaladgáltak a sírok mögötti kis zöld területen. Jobbra el...balra el....kacagva...jobbra el...balra el fogócskáztak. Aztán meguntam és rájuk szóltam. Csak azért nem hamarabb, mert tök jól viselkedtek a templomban. Réka egyszer fordult hátra a mögöttünk ülő nénit őszintén megcsodálva. De nem hibáztattam, borzasztó falsul énekelt szegény és ami még rosszabb volt, roppant lelkesen. Hazafelé indulva, anyukám elköszönt aputól...amin kicsit meglepődtem, mármint úgy legbelül. Hiszen nem ITT van a sír mélyén! Legalábbis nagyon remélem, hogy máshol IS van....És igazán ott van. Tennivalóink apu halálával kapcsolatban lezáródtak hát, ami maradt az a gyász....
Rékáéknál dolgozat dömping volt a múlt héten. (Vagy inkább azelőtt...elvesztettem az időkérzékem) Írtak négy magyar dolgozatot egyetlen nap alatt. Kettő központi, kettő sima, akármit is jelentsen ez. Kettő olvasás, kettő írás, így jobban értem. Mind 100% lett, a negyedikben akadt egy hiba, a GOLYÓ szót sikerült pontos j-vel írni....Ez az egy feladattípus volt, amit gyakoroltunk otthon egy kicsit (engedély, bója, muszáj, szabály, osztály, karvaly, ölyv és ilyenek....) Erre leírja a golyót pontossal a drága lelkem...
Matekból is írtak hármat, ebből egyet még nem osztottak ki. Az első 100% lett, a második meglepő módon 90% (all time low)....amiért meg is kapta az ofőtől, hogy tőle nem ezt várta....Mondjuk én sem, de hát most szidjam le, amiért "csak" 90%-ot teljesített? Valamit elnézett, na bumm! A környezet legeslegeslegelső írásos felmérő eredményét még nem tudni, állítólag rosszul sikerült osztály szinten, a gyerekeknek gőzük sincs, hogy jönnek a hónapok egymás után...hogy melyik hányadik az évben, arról meg nem is beszélve. Csodálkoztam ezen, mert azért ez még nagycsoportos "tananyag" valahol. Sőt, Zalánék pont azt gyakorolták M. nénivel a nevtanban, hogy "ha ma szerda van, milyen nap lesz holnapután?". Szóval érdekes....
Közeleg a húsvét, nagyon közeleg.....
