Tegnap végül különösebb probléma nélkül véget ért a Májusfa futás a városban. Ez elsősorban annak tudható be (szerintem, mert nem voltam ott), hogy több szülő is bevállalta, hogy fut a gyerekekkel, így néhány "csibeT" jutott minden szülőre csak, könnyebb volt őket szemmel tartani a tömegben, mint két tantónéninek 30 gyereket. Állítólag a lurkók némileg elkeveredtek az "a" osztállyal, de ez volt a legnagyobb gond. Imádom egyébként, hogy ilyen klassz a szülői gárda. Lelkes és nagyon aktív a banda, könnyű mozgósítani, tele vannak ötlettel és bevállalnak/-unk sok mindent. Így minden lényegesen könnyebb. Réka mesélte is, hogy eszébe sem jutott, hogy eltévedhet, mert M. apukájának rikító színű sapkáját kellett csak követi. Milyen jó, hogy elöl kocogott az a sapka!
Melóhelyen, ahogy már írtam, beindult a szezon. Ez kb. nyár közepéig fog tartani, bár nem igazán vettem észre különbséget tavaly a tavaszi szezon és a nyári állítólagos nemszezon között. Felpörögtek az események, több szálon futnak a dolgok, nem szép egymásutánban, ráadásul hetente többször a gyártásba is át kell most már járnom, és mindig képben kell(ene) lennem, hogy mennyi a készlet. Illetve ostorozni a gyártást, hogy haladjanak. Na ez az, ami nem egészen az én műfajom. Engem még senki nem hallott egyik kollegával sem üvöltözni, hogy haladjanak....pedig hát ez lenne az egyik feladatom. Háááát, meglátjuk. Ha nem torlódnak össze nagyon az megrendelések, akkor talán nem feszülnek pattanásig az idegek (nem elsősorban az enyém, hanem a főnöké) és akkor....Akkor, akkor, akkor.
Tegnap arra mentem Zalánért az oviba, hogy az ovi udvarán a nyüzsgő kavalkádban egy kiskrapek lelkesen kerekezett felém. Mikor már egészen közel ért hozzám, akkor jöttem rá, hogy az a krapek Zalán. Hát nem megtanult az oviban kétkeréken, segédkerék nélkül kerékpározni? 4,9 évesen. Terveztük, hogy majd idén tavasszal lerángatjuk a pótkereket a Rékától megörökölt bringáról, de volt elég bajunk eddig idén, hogy a kerékpározáson járt volna az eszünk. Hát ezzel több gond nem lesz. Itthon is kerékpárra pattant, nagyon lelkes.
A héten bontják a sátrat az uszodában és Zalán még mindig nem tud úszni. Ebből következik, hogy természetesen nem tudtuk elvinni Zalánt úszótanfolyamra Gyurihoz. Mivel nyáron nem akarom vinni őkelmét (habár az augusztus még befigyelhet), így marad majd az ősz. Közben dédelgetem azt a tervet, hogy ősztől a foci szakosztály U6-os csapatába belökdösnénk Zalánt, aki egy csoporttársával vígan focizna a helyi utánpótlásba. Csakhogy ahhoz szerda 5-től edzésre kellene vinni a pasast és vasárnap reggel 9-től szintén edzésük volna. És bizony ez a vasárnap 9 óra nagyon fájna. Az az egyetlen nap, amikor jóízűt alszom, szombaton még korán indul a reggel a szokás hatalmával.
A hét egyik témája Rákóczis anyatársaimmal az volt, hogy melyik és milyen táborba írassuk a gyerekeket. Egyelőre pontos időpont csak az atlétika táborról szivárgott ki (kaptam leírást és jelentkezési lapot az üzenőbe), másnap be is írattuk Rékát. Ez rögtön a vakáció 3. hetében lesz. Délelőtt némi edzés, ebéd elit helyen a Tiszaligetben (hehe), majd utána négyig. Könnyű döntés volt, bőven volt infó a táborról, igazából már szeptemberben úgyszólván eldőlt, hogy ez jó lesz Rékának.
A másik tábor, amiről tudom, hogy létezik, az az úszós tábor, ez nagyon hasonló az atlétikáshoz, azzal a különbséggel, hogy a délelőtt itt a suliban telik majd, ebéd egy kis étteremben, délután strand. Mindez egy héttel az atlétika tábor előtt. Amióta szóba jöttek a táborok, Réka azóta várja a nyári szünetet. Július közepén jövök kb. 10 nap szabira, lehet, hogy lesz belőle két hét is. Júli közepéig jár majd Zalán is oviba, ha csak nem lesz drámaian egyedül a cimbik nélkül, mert akkor nyilván nem kényszerítjük az összevont csoportba. Augusztusban elvileg megint jövök egy hét szabira, illetve az egyik kézművel játszóház (vagymi....) a vakáció minden hetére kínál programot (10 e/hét), ha lesz kedve Rékának, itt is eltölthet néhány napot.
Anyagilag nem gyengén durva megterhelés a táborosdi a kis pénztárcánknak, főleg majd két gyerkőccel. Ezek a táborok 15 e Ft körül járkálnak (nem csak a sulis, mind, amiről eddig hallottam.) Viszont nincs 10 hét szabim, Tibinek még annyi sincs és a nagyszülőkre sem szeretnénk megterhelő módon támaszkodni. Ja és azt sem venném a lelkemre, ha Réka szétunná a kis okos buksiját...mondjuk Tibi irodájában, vagy éppen nálam. Ezen erőlködök annak ellenére, hogy gyerekkoromban egy kivétellel soha nem nyaraltunk és a táboroktól is (benntlakásos, Balatonos) kirázott a hideg. Mégis a szomszéd haverokkal tök jó nyarakat töltöttünk el. Plusz enyém anyuka otthon dolgozott, hát nem voltam ippen elhanyagolva sem....Eleinte, nem azt mondom, elkapott az unalom, de végül úgy belejöttem, hogy végül alig akartam újra suliba menni ősszel....Nagyjából ennyi tervünk van egyelőre nyárra, később/addig még szövődnek egyéb tervek is, abban biztos vagyok. Meg abban is, hogy egy szemvillanás lesz az idei nyár is. Vagy ezt már mondtam?
