4. nap a nemtomhányból
Ebédszünet után vagyunk és áramszünet van, szóval nem tudok magammal mit kezdeni az irodában. Akármihez nyúlnék, minden netfüggő.
Reggel elvitték a gázórát (mármint otthon), úgyhogy itt a fekete leves (vagy hát legalábbis szürke), mert mostantól nincs meleg vizünk. Este melegíthetek vizet, ha fürödni akarunk. Kíváncsi leszek, hány 10 l-es lábassal kell forralnom az indukciós menő kis főzőlapomon, mire mindenki megfürdik. Mondjuk sanszos, hogy én és Tibi is megfürdünk a gyerekek vízében. Bocs. Persze csak ha nem túl koszosak. Hát nagy pancsi nem lesz. Jó lesz, ha a kutya is vigyáz a bundájára most két hétig, mert nem egyszerű a tisztálkodás. Amilyen szerencsém van, most botlunk majd emberi/állati ürülékbe sétánk során és frankón meghempereg benne, bár nem akarom az ördögöt a falra festeni.
Na van áram, folytköv. otthonról.
Tibi szólt ebéd után valamikor, hogy a gyerekek Mamánál, a kutya maradt otthon. 4 pasas dolgozik, szóval fogjuk rá, hogy meg van a dupla csapat, amiről szó volt. Itthon szemléztem a kéglit, nagyjából fél nap dolgoztak és talán 1-2 méter cső van, viszont a régi csövek és a vízmelegítő is végképp eltűnt. Némi izébizék is vannak a fűtőtesteken...
A fogyókúrám megrekedt -2 kg-nál…már egy hete. Egyszerűen nem moccan tovább, pedig ….na jó, lehet, hogy párszor átléptem az 1350 kalóriát, de nem sokkal. Tegnap bűn lett volna nem enni a kakaóscsigából….és nem is vacsoráztam, csak két falatot a gyerekek vacsijából…de nyilvánvalóan ez is sok. Mindig ez a legszomorúbb tanulsága a fogyókúráknak számomra és veszi el a kedvem, hogy csak úgy lehetnék vékony vagy akár csini, ha közbe leszokom az evésről…
