Reggel az idióta telefonom ébresztett hat órakor, vagyis a szokásos időben....visszaaludni nem tudtam, pakolászni, takarítani még korán van, úgyhogy rövid forgolódásos periódus után, gondoltam pötyögök egy kicsit. Hogy ez a hosszú hétvége milyen zseniális! Maga a nagykanalas boldogság. Csütörtökön korábban elmehettünk (ha végeztünk tennivalóinkkal, szólt a feltétel, de ezt nem vettem annyira komolyan. Mert akkor azóta is benn ülnék....) és bár volt még egy köröm a postán, fél 4 után nem sokkal, már madarammal (Réka) az oldalamon slattyogtunk hazafelé a fincsi napsütésben. És amiről igazából írni szerettem volna.
Van a mi óvodánkban ez a gyümölcsnapnak nevezett találmány. Gondolom, a legtöbb oviban létezik ilyen valamilyen formában, minden nap a kis csoport valamely tagja hoz gyümölcsöt, annyit, amennyi egy egész csoportnak elég reggeli és ebéd között félúton egy kis vitamin feltöltésre. Amióta nem én hordom reggel Zalánt, ill. délután az udvarról viszem haza, némileg sötétben vagyok, hogy mi folyik az oviban. Ha bennünket érintő dolog van, pl. programra viszik a gyerekeket, nekünk úgyis külön szólnak, mert Tiborom notórius módon 9 előtt ritkán esik be Zalánnal reggel az oviba. Rossz nyelvek szerint olykor csak ebédre, ami persze egyébként valamilyen szinten igaz. Hétfőn nevtan 10-11 között, utána egy kis könnyű ovi, ebéd, mese, alvás, uzsi, szabadjáték...Hát érdemes felnőni, kérdem én, amikor ovisnak a legjobb lenni a világon?
Szóval gyümölcsnap. Ezen a héten, úgy emlékszem szerdán mi, azaz Zalán volt a soros, persze egyikőnk sem tudott róla. A dadus néni figyelmeztette finoman Tiboromat, hogy milyen kötelességei vannak az ovival szemben, mire az, a kis naiv megkérdezte, hogy milyen gyümölcsöt hozzon a szemközti zöldségesből. Mire a dadus:
- Hát, a banánt már unják, ilyenkor nem megy a narancs vagy a mandarin, az almából sokat kapnak.....hozzatok epret! Azt nagyon szeretik.
Epret!
Na és akkor most leszek ellentmondásos. Merthogy annak idején, amikor Réka volt ovis, nagy szatyrokkal hordtam be a gyerekeknek a gyümölcsöt, almát, banánt, mandarint, mikor mit. Mivel a gyerekeim szeretik, zsenge karalábé vagy répa is befigyelt olykor. Örültem, ha örömet okozhattam neki, nem zavart, hogy az én gyerekemnek általában nem jutott banán, mert azt elkapkodták, csak répa. Nem az volt a lényeg. Ehet itthon banánt, hála Istennek, amennyit nem szégyell. Nem különleges, ritka csemege a banán ma már, melyet a pult alól lopva, kilónként osztogatnak, mint az én gyerekkoromban.
Az sem volt lényeg, hogy a nálunk messze jobb anyagi körülmények között élők rendre négy szem narancsot adtak be gyümölcsnapon vagy 1,5 kiló sápadtka, akciós almát. Nem katasztrófa, egyrészt mert a gyümölcsnap fogalmában nem volt benne, hogy szekérderéknyi gyümit kell hordani az oviba, másrészt mert lehet az ovit más formában is támogatni, hogy mást ne mondjak, az alapítványt, a projekt napokra hordani a kellékeket az ovinak, besegíteni a program szervezésben és kivitelezésben....Az igaz, hogy az ő esetükben ilyenről sem tudok, de mindegy. Szóval, ne szólj szám, nem fáj fejem! Amúgy is tök jó vagyok a nem ítélkezésben, szerintem, ha emberekről van szó.....
De hogy külön valami drága primőrt kérjen az ovi a dadus, ami a héten 1000 Ft/kiló áron ment a zöldségesnél, azon futólag kiakadtam. Mert hát még meg is érteném valamilyen szinten, ha mindketten fullos, vadiúj BMW-vel (vagy ha már autó, akkor Maseratit kérek) járnánk oviba és Zalán semmi másban nem villogna, csak S. Oliver, vadiúj Next ruhákban. Mi meg évente százezreket nyomnánk az alapítvány kasszájába, hogy a mi drága kicsiként mindent megkapjon az ovitól. Az is igaz, hogy ha két BMW-nk lenne, valószínűleg magán oviban pislogna Zalán, nem a városi tagóvodák egyikében, szóval van itt némi hiba a számításban. Enyhe túlzás fennállását állapítottam meg.
Tiborom, amilyen jófiú, két kiló eperrel slattyogott vissza az oviba. Átsiklott az alacsonyabb árfekvésű termékek felett. Gyönyörűek voltak, méretesek, illatosak, zamatosak. Mármint az eprek. Apa be is gyűjtötte a gyerekek kitörő örömét. Meg gondolom, a dadusét is. Ilyet még nem hiszem hogy láttak a gyerekek gyümölcsnap keretében. Szóval tulajdonképpen, ha jobban belegondolok, minden rendben van. Eper megvásároltatott, gyerekek boldogok voltak, mi is kibírtunk ekkora kiadást, ha az ovis csoportról van szó.....Legközelebb azért a szokásos vegyigyümi csomagot kapják.
