Mérlegen

Ha most össze kellene foglalni a múlt hét eseményeit, egy felsorolás jutna eszembe:

- még mindig nem adtuk el a lakást (minő meglepi!) Múltkor volt egy egész normális vevőjelölt, valami ügyvédnő. Úgy láttam a szeme csillogásán, hogy tetszik is neki a lakás és főleg a kert, lát benne fantáziát. Két nap múlva felhívott az ingatlanos csaj, hogy beszélt a hölggyel, szerinte FURCSA a lakás, nem tudja elképzelni, hogy itt lakjon.....Én ezt egyáltalán nem értem, de már feladtam, hogy rájöjjek az ellentmondások hátterére. Az biztos, hogy valami nem stimmel. Egyébként semmi furcsa nincs a lakásban. A plafonból nő ki a csillár és a padlón járunk, bútor is van benne, a falakon helyenként lyukak, amiket úgy hívnak, hogy ajtó és ablak.
 

- tanítónéniknek eddig a színét sem láttam, nem hogy beszéltem volna velük. Igaz, a többi szülővel ellentétben bennem nem merült fel eddig semmilyen kérdés...Nagyon a kezdetek még ezek.Viszont I. néni (ofő és matek) újabban köszön az utcán, gratulálok. M. néni (magyar és még pár ezaz) általában komoly képpel suhan az udvaron vagy a falak mentén. Szelíd, kedves embernek tűnik egybként ő is, csak eddig harsány és nagyhangú, meleg szívű tantónénijeink voltak, egyáltalán nem zárkózottak. 
 

- Réka egyik nap sem akart hazajönni a suliból az öt órás záróra előtt (addig van napközi, utána csak a pad marad a suli folyosóján és a takarítónéni ill. a portás néni felügyelete). Na ezt viszonylag hamar eluntam és immáron az a szabály, hogy iskolába érkeztem után öt percen belül el kell hagynunk az épületet, vagy ő olvassa az esti mesét. Szerencsére a mi sulinkba be lehet szabadon járni a szülőknek, nem kinn csoportosul a banda, mint nagyobb iskolák esetében. Reggelente én viszem Rékát biciklivel a suliba, suli előtt hátra arc nekem ő meg a biciklitároló felé veszi az útját, ahol lelakatolja a rózsaszín csodát. 

 

- Még mindenből ismételnek, kivéve németből, ahol elkezdték megtanulni a szavak helyesírását. Réka elég rozsdás, mert a fejszámolás sokkal jobban ment tavaly év végén....na majd visszatér a tudás, remélem, sőt, biztosan. 

 - Zalán jól adta a beteget múlt szerda reggel, nagyon fájlalta torkát és ijedtemben hőemelkedést is diagnosztizáltam nála, úgyhogy a héten többet nem ment oviba (szerdától). Persze kutya baja, már délutánra sem volt. Ma sem tudom, hogy pszichésen fájt a torka vagy ténylegesen egy villám torokgyuszi támadta le és meg....Mindenesetre a héten már ő is hatalmas óvodás. Minden reggel rimánkodik az apjának, hogy ebéd után vigye el, mert nem akar aludni. Eddig csak kedden van olyan mázlija , hogy apja szót fogadna neki, akkor van a logopédia órája. Az úszást kell még valamikorra betenni és a Nevtan féle iskolaelőkészítőt, ami egészen bizonyosan reggelente lesz. Ja és akkor még ott van a vívás is....
 

- Sulis szülőértekezlet majd  26-án, hétfőn, előtte szombaton csapatépítő közös főzés a Ligetben, a Sport nap jegyében, ami egy baromság lesz, mert mindenki széjjel lesz a különböző sport programokon, csak éppen nem a bogrács körül....de hát majd barátkozunk a sporteseményeken, gondolom én. Ha Réka nem fér be az tűzharc (kidobós) csapatba, akkor nekünk jó lesz a bogrács mellett....

Szívesen mondanám, hogy a suli és ovi alaposan lefárasztja a dedeket és már 8 órakor ásítoznak, majd fél 9-kor mélyen álomba merülnek, de nem lenne igaz. Általában 10 körül van teljesen csönd odaát a szobában, Zalán dörmi hangját egész sokáig hallani, hiába minden tiltás vagy fenyegetés. Azért édesek, amikor Réka mesél és az olvasólámba alatt összdugják a buksijukat Réka ágyán hasalva...Óh....olvadok. Réka 10 körül elszunnyad, Zalán meg kimasírozik, hogy nem tud aludni, éhes, szomjas és ezek kombinációi....Ha nincs itthon az apja, akkor többnyire sikerül mégis ágyba parancsolni. Ha máshová nem, az enyémbe.....

Hétvégén Gulyásfesztiváloztunk. Végül is egész jó volt. Ettünk egy erősen közepes gulyást, melyen felbuzdulva másnap én magam is főztem otthon egy kondérral a családnak. Nagyon finom lett. Amíg a levest kavargattam, az jutott eszembe, amit anyu mesélt mindig a nagymamámról. Ha a szomszéd birkát vágott, neki is szereznie kellett birkahúst és pörköltet főznie. Ha esküvő volt a faluban, ő is tortát sütött.....Nem egészen ilyen megfontolás vezetett, mint a dédmamát, egyszerűen arra gondoltam, hogy hanyagoljuk valahogy ezt az isteni eledelt, miért is nem főzök én soha? Hát ezen túl fogok, az bizonyos. 

Kóstoltunk meg finom sajtokat, ettünk chip-szet 100% krumpliból, mindezt leöblítettük jéghideg limonádéval, ami jól esett, mert nagy volt a hőség. Végül átsétáltunk a Tiszavirág hídon vissza a belvárosba és a Kis Tiszában, ahol apám annak idején zóna pörköltet ebédelt az anyukájával (kb. 70 éve), nyaltunk egy fagyit. Ücsörögtem a napernyők alatt, élveztem a tökéletes időjárást, figyeltem a szőke Tiszát és arra gondoltam, mégiscsak szép ez a város és jó itt élni. Ugyan sosem gondoltam, hogy rossz, de viszonylag ritkán jut eszembe, hogy klassz és szupi és remek. Újabban egyre többet igen. Úgyhogy lehet, öregszem. 

Másnap, vasárnap letekertünk 10 km-t a városban, akkor ugyanazt éreztem. A Verseghy parkig cirkáltunk 4 biciklin, ami csupa virág, szín és illat. Itt a békás szökőkútra vettek a gyerekek egy tétova pillantást, majd áthajtottunk a Tisza hídon. Ez egy kicsit meredek része volt a túrának, mert nincs korlát az úttest és a bicikliút/járda között a hídon, úgyhogy viszonylag könnyű az autók kerekei alá kerülni....de túléltük. Szerintem a jövőben maradunk a Tiszavirág hídnál, ha a túlsó partra vágyunk. SZóval akkor is azt éreztem, ahogy suhantunk a fák alatt a virágillatban, hogy milyen jó itt, szép itt, minden milyen idilli....

Ma már kedd van és Rékának megszületett az első ötöse a MOZA naplóban, hurrá. Igazából ez a második ,mert egy Nemes Nagy Ágnes vers elszavalásáért kapott már egyet tegnap. Hálás voltam neki, mert a verseket mindig maga tanulja, legalább ezzel nekem nem kell kínlódnom.  Bezzeg a tegnapi nyelvtan házival finoman vért izzadtam volna, ha nincs az internet, valaki fekete kancsós találóskérdést kellett kitalálni, amiből folyik a tej, de mégsem...Na ez volt a tejút. A másiknál a megfejtés a len volt, ami egyaránt öltöztet koldust és királyt, magától ezt sem tudta volna Réka, igaz, a többire magától rájött. Eső, levegő és társai.

Na most mennem kell, hot dogot igértem  vacsira és még sehol semmi.