Mostanában rengeteg true crime podcastot hallgatok takarítás vagy főzés közben, valahogy úgy sokkal könnyebben megy a munka. Ott hangzott el, amit én amúgy tudok már egy ideje, hogy gyerekkorban, kamaszkorban egészen másképp telik az idő, másképp fogja fel az ember az idő fogalmát. Emlékszem is, hogy egy örökkévalóság volt egy tanév még a gimiben is. Felnőttként viszont huss, eltelt egy hét. Két huss, oda egy hónap. A decemberről pedig tudom, hogy villámként lepereg, mert minden évben összeírom, hogy miket sütök adventre, aztán egy héttel karácsony előtt pánikba esem, hogy még nem sütöttem semmit....Idén még a mézeskalács sincs meg, hanem vigyázok, mire bekövetkezik a karácsonyi hajrá, az utolsó 3 nap, én már kileszek, mint a liba, pedig nem ez a cél. Mézeskalács, zserbó, bejgli, lehet, hogy ennél a 3-nál maradok, plusz a kuglóf és tiramisu karácsony első napján. A gesztenyepüré is hálás. Mézeslinzert tudok rendelni.
Láttam az Auchan-ban bejgli lisztet, eléggé meglepődtem, mert a bejgli nem egy igényes tészta, élesztős ugyan, de nem olyan érzékeny, mint a kalács tésztája vagy a fánké. Mindegy, nem vettem, szerintem teljesen jó lesz oda egy sima liszt is. Ott a kulcs nálunk az lesz, hogy tisztességesen meg tudjuk őrölni a mákot, akkor már csak odaégetni tudom, máshogy nem lehet tönkretenni. Szétrepedni is szét tud, bár nekem nem mindig szokott és akkor sem a tetején, úgyhogy az nem szokott zavarni annyira.
A zserbót imádom sütni, mert annyira jó valamiért, tudnám főállásban is készíteni. Nagyon vékonyra kell nyújtani a tésztát, aztán sok lekvár, hogy tocsogjon szinte benne a dió, új réteg, megint a lekvár, ismét a dió, zsupsz a sütőben, ha minden réteggel megvagyunk és ha kihűlt, jöhet rá az olvasztott csokoládé. Nincs karácsony nálunk zserbó nélkül.....
Na szóval a szomorú lényeg, hogy még nem sütöttem semmit....de nagyon készülők. Főleg mentálisan, hehe...
Holnap egész napos céges buli.
Hétvégén én teljesen szabad lennék, ha nem lenne a jövő héten suli, így hétfő-kedden-szerdán még biztosan lesz tanítás. Kedden befigyel még Zalánnak biztosan egy matek dolgozat az egyenletekből. Hogy másból írnak -e, nem tudom, de hétfőn lesz német föci, arra biztos tanulni kell. Bár tudnám, hogy hol tartanak, fogalmam nincs....!
Hétfőn karácsonyi vásár a suliban, amire hagyomány a baglyos szendvics, szóval hétfőn is jó hajnalban kell kelnem, hogy meglegyek a szendvicsekkel. Akkor viszont már egy füst alatt lehet, bekavarok egy kis mézeskalácsot vagy a zserbót. Persze a gyerekekkel lenne az igazi, de az a durva, hogy ők még nem érnek rá. Vagy már nem....itt a nagy hajrá. Szerdán vagy csütörtökön mondjuk nekik sincs semmi kötelező melójuk.
Tegnap megvettük anyu ajándékát is, a MediaMarktban felszívtam magam idegileg, mert üres dobozok és kopott mintadarabok, valamint a nagy semmi az volt, de áru nem. Átrongyoltunk a szomszédos Auchanba, mert az Euronics meg pont bezárt, úgyhogy oda már hiába mentünk volna. Na az Auchanban pillanatokon belül nem, de perceken belül döntöttünk és hurcoltuk a dobozt a pénztárhoz. Idén a gyerekek kapnak közös ajándékot is, egy kukoricapattogtatót. Kíváncsi vagyok, mit szólnak majdhozzá.
Nagyjából ennyi jut eszembe....
Ja, továbbjutott a Fradi, döntetlen lett a Fiorentina ellen, pedig vezettek is. Mostanában elkezdett érdekelni a foci, odáig fejlődtem, hogy végig tudok nézni egy magyar bajnoki meccset, ha élvonalbeliek vannak benne. Olyan sok fantasztikus élmény kötődik a válogatotthoz ebben az évben is, hogy valahogy megjött a kedvem a focihoz. A Liverpool meccseit is figyelem eredményileg, olykor egy-egy félidőt is megnézek. Feltűnő, milyen nagy ott a tempó, mennyire eseménydús egyetlen félidő is. A foci olyat tud, amelyet egyetlen más sportág sem. Ha pedig a válogatott teljesít jól, gólokat lő és nyer, az mindig akkor a nagy élmény és annyi örömet tud hozni a szurkolók életébe. Egy győztes válogatott meccs után legalább 3 napig egy kicsit (nagyon) minden olyan kerek. Na sok okosat már nem próbálok kipréselni magamból, mert fáradt vagyok és álmos. Inkább elteszem magam holnapra.
