2019. április 5., péntek

Fogorvosnál



Tudtam, tudtam! Lehagytam a fogorvosos kontrollt.

Nahát a fogorvos az a terület, ahol nem lehet engem boldoggá tenni. Bár kit lehet? 
Van ugye a fogorvos, ahová járunk Tibivel 15 éve. Ő egy kitűnő doktornő, már csak privi rendel, viszont egy kihívás elérni. A mobilt, amin lehet időpontot kérni, soha nem veszi fel, úgyhogy én nem is értem, hogy lehet az, hogy 2-3 hónap a várólista. Kvázi jósnak kell lenni, hogy az ember tudja, 2-3 hónap múlva, fájni a fog a foga, ki fog esni a tömése, be fog gyulladni, meg ilyenek. Tiszta mázli és hát az ő érdeme is, hogy már vagy 13 - 14 éve csak kontrollra, töméscserére és fogkő leszedésre járunk. 

Tavaly átpártoltam egy másik dokihoz, mert nem tudtam kivárni, hogy legyen időpont , berágtam nagyon, hogy hat héten keresztül nem tudtam elérni a doktornőt. Eme másik egy héten belül pótolta a kipottyant tömést és minden heppi volt. Hamarosan a gyerekeket is elvittem hozzá, persze kedves volt velük is. 

Hopp, eltelt egy év, szült egy gyereket, pár hónapja visszatért heti két alkalommal és megint abba a csapdába estünk, hogy hat hétre kaptam időpontot a gyerekek számára. Egy fura férfihang megosztotta velem, hogy a konzultáció (tehát nem fog csinálni semmit) várhatóan 6000 Ft-be fog kerülni. Hát jó. Én is úgy gondoltam, hogy nem lesz tennivalója, bár eddig a régi dokinál nem fizettünk semmit a konziért. Egy feketepont ide...

Kiderült eme konzultáció során, hogy egyik gyerkőcnek sem kell fogszabályzó, várhatóan később sem, nem hogy most. Megkérdezte, melyik suliba járunk, gondolom, hogy beazonosítsa a fogdokit, de végül nem mondott semmit. Rékának lenn már a hetesei bújnak ki, nem őrület. Van négy erősen mozgó fogacskája és annyi lesz a tejfogaknak. AMi azt illeti, már nagyon várja a csaj. 

Zalánnak van egy ici-pici lyuk az egyik tejfogon és mivel még akár 2-3 évbe is telhet, mire az kipottyan,hát úgy döntöttünk, hogy betömetjük. Aztán vagy kiesik a tömés , vagy nem. Majd meglátjuk. Zalán nem nagyon boldog emiatt, de elvileg nem fog fájni a tömés. 

Kifelé menet Tibi hosszú és fájdalmas kalkulációkat végzett, hogy mennyi pénzt is fogunk otthagyni a rendelőben legközelebb, amikor két kiesett tömést pótol majd, nálam és Tibinél és ellátja Zalánt is. Nekem meg azon járt az eszem, hogy mégis inkább hat héten át telefonálok minden nap a régi dokinak időpontért, mint járok ide, mert itt is hónapokat kell várni (május végére kaptunk időpontot) és  talán még drágább is. A recepción ráadásul a pasas azt közölte az urammal, hogy mivel ő még soha nem járt a doktornőnél, hát először konzi lesz és csak utána tömés. Na, ne nevettessen már ,hogy két hónapot várok egy időpontra, felméri a viszonyokat, majd újabb két hónap várakozás után jöhet a tömés Ez valami vicc? Hármónkra másfél óra időt számolt, ami szintén humoros, mert mindkét tömés kb. negyed óra, nem először esnek ki, és kétlem, hogy Zaláné egy órát fog igénybe venni, de nem akartam okoskodni. Igazából akkorra már eléggé elegem volt és inkább lettem volna rendelőn kívül. 

Irány vissza a régi doki. 

Persze felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a körzeti fogdokival, teljesen jogosan. Kinyomoztam, hogy hová kell menni és ki is a doki, eddig fogalmam sem volt róla. Állítólag egy ezer éves matróna, akiről semmi jót nem hallottam, tehát nem pálya a körzetes. Talán rimánkodhatnék másnak, hogy lásson el, de inkább nem. Infó nélkül nekem semmi bizodalmam a tb-s rendelésben. 

Na hát ennyit a fogorvosról egyelőre. 


04.05, péntek


Mostanában állandóan úgy írok bejegyzést, hogy fogalmam sincs, mit írtam már le, mi az, amit csak szerettem volna....Nagyon jó!

Akárhogyis, végre péntek van és most tényleg elfáradtam. Pedig 2 hete nem tanulok Rékával negyed óránál többet alkalmanként. Úgy néz ki, bár nem akarom elkiabálni, hogy egyedül is egész jól boldogul. Mondjuk, hétvégén termism Tz-re kell tanulni, azzal biztos elleszünk pár órát vasárnap, de mindegy.

Persze Zalánnal tanulni szoktam, ő egy hangot nem tanul, egy betűt le nem ír nélkülem, leszámítva azt, ami napköziben házi írás címén művel. Mostanában a szorzótáblát nyúzzuk, ha éppen nem német szavakat püföljük. Nyelvtanból, már minden oszlopot tudni kell a nyelvtan függelékből. Hozzáteszem, hogy egyre jobban megy, múltkor ötöst írt, igaz, ez volt az első és egyetlen tollbamondás ötös. Olvasásból olvasunk, semmi különös.  Ott  van még a környezet, amit szintén elő kell venni majd a hétvégén, hullámzok és örvendezek....

Zalán mostanában állandóan palacsintát süt, minden áldott nap. Meglepően finomat. Mondjuk, némileg aggódom, hogy le tudja e égetni a házat, mert akkor földönfutók leszünk szó szerint, de nagyon figyelünk rá. Legközelebb piskótát, lekváros tekercset vesszük, kíváncsi vagyok, az hogy fog menni neki, amikor még én is elrontom. Tavaly ilyenkor pl. nem tudtam elküldeni a lekváros tekercset az osztálybulira, mert lisztcsomók voltak a piskótában, ez a csúfság történt velem. Azért a lekváros tekercset nehéz másképp elrontani....

Rékáék ma megnézték a Munkácsy kiállítást, ami innen Pécsre költözik. volt hozzá tárlatvezetés is, Réka szerint minden kép előtt 10 percet töltöttek el, úgyhogy a sokadik képnél már eléggé unatkoztak. Kár, mert maguk a képek csodálatosak. 

Zalánéknak két hét múlva keddre kifújt tojást kell vinni a suliba. Imádom, mikor nekem adnak fel házit a tantónénik.  Mert fogalmam sincs, hogy fogjuk kiszedni a tojásból mindazt, amit az Isten beletett ebbe a hatalmas sejtbe, de hát mindig tanul az ember, biztos megoldjuk. Ők, gondolom, majd dekorálják húsvét alkalmából. 

Jövő héten indítom a kerékpáros szezont. Igaz, az új kerékpárom nincs még meg, de alapból is úgy terveztem, hogy májusban veszem meg, csak már nagyon türelmetlen vagyok, amióta látom, milyen szépségeket lehet kapni. 


Ma Mekis ebédünk volt, ennyi a fogyókúrámról. Amúgy lement másfél kg a héten, úgyhogy nem esem kétségbe, csak ma már nem ehetek semmit, hehe...

Most pedig, szerintem alszom egyet. Mostanában Ludovico Einaudit szoktam hallgatni este, olyan csodás zenéi vannak, hogy teljesen belefacsarodik az ember lelke. Különös tekintettel az Una Mattinára. Tibi mondta, hogy ő már évek óta hallgatja az irodájában. Na tessék, le vagyok maradva!