Újabban azt vettem észre, hogy Zalán dadog. Említettem ezt Tibinek, legyintett, hogy ő ilyet nem vett észre, dehogyis.....Nem nagyon győzködtem, gondoltam, ez amolyan "majd az idő megoldja" téma, kár az érvekért. Majd két nap múlva közölte: Tényleg dadog a gyerek....
Google haverhez fordultam iránymutatásért. A jó hír, hogy 2-5 éves kor között élettani a dadogás. Oka, hogy a gyermek még lassabban tudja kifejezni magát, mint ahogy gondolkodik. A rossz, hogy a "maradandó" dadogás első tünetei is pont 2-3 év kor között jelentkeznek először.
Most arra igyekszem rájönni, kielemezni, hogy pontosan mikor is dadog. Az biztos, hogy csakis (?) - kutatómunka folyamatban) mondat elején, illetve megszólaláskor. Általában harmadik-negyedik nekifutásra jut túl a mondandója első hangján. Példa. "Eeez nem mese! "- így, három e betűvel, szünet nélkül, hogy egy friss példát említsek. Mondjuk, abba sem vagyok biztos, hogy ez dadogásnak számít, akkora szakértő vagyok.
Figyelek, fülelek, aggódom, finoman szorongok.....és remélem, hogy egyszer csak majd husss...elmúlik és sose' tér vissza ez a dadogás dolog....
