Macskák

CsemeteKedvencek - 2. rész

A túrógombóc

Egy újabb desszert, ezúttal az abszolút kedvenc. Nagyon egyszerű, vagyis még Réka is össze tudja dobni némi segítséggel....és nagyon nagyon finom. 

Hozzávalók:


50 dkg túró (nem árt, ha bio)
7 evőkanál gríz (kb.)
2-3 tojás
2 csomag vaníliás cukor
ízlés szerint reszelt citromhéj (én perverz mennyiségben szoktam nyomatni)
1 csipet só
Valamint a csodás aranyszínű morzsához zsemlemorzsa és cukor (porcukrot jobban szeretem.)

Első körben kipakolom a fenti hozzávalókat a konyhaasztalra, majd konyhatündérkedésre vágyó leánykám elé egy naaagy üvegtálat helyezek. A feladat: sorra minden hozzávalót pakoljon az üvegtálba. Előbb a túrót, majd sorra a többit. Ha ezzel megvan, frissen mosott manccsal nekieshet az "anyagnak". Ez ám a jó móka! Ahogy az alkotórészek nagyjából homogén elegyet alkotnak Réka ujjai között, hűtőbe száműzöm a tálat. Ha sok időm van, akkor akár egy egész napra is, ha nincs vagy már nyálam csorog a gombócok után, akkor csak 1-2 órára. 

Amint letelt a türelmi idő, nagy lábosban vizet forralok. Ügyelve, hogy Réka kellő távolságra legyen a forró víztől, leültetem őkelmét az asztalhoz és megkérem, hogy a túrós masszából nagyjából gesztenyényi gombócokat formáljon (amolyan átlagos magyar gesztenyényit). A kész alkotásokat anya némileg formázza, ügyel az uniformitásukra, majd egymás után a forró vízbe ereszti őket. Addig főzzük, amíg a kis göbök fel nem jönnek a víz tetejére és ott vidám táncot nem járnak együtt. Néhány perc múlva óvatosan kiszedjük őket a vízből és azonnal megforgatjuk az édes morzsában. Ja...amelyet előzőleg elkészítettünk oly módon, hogy a zsemlemorzsát lepirítjuk, majd hozzá keverjük még melegében a porcukrot (ízlés szerint).

Az elkészült puha, aranyszínű remekeket Zalán langyosan finoman szólva is falja. Neki még nem dukál hozzá cukorral kikevert tejföl, Réka viszont meg nem eszi anélkül. Hihetetlen mennyiséget leküldenek belőle még melegében. Öröm nézni.