2016. február 19., péntek

Kisültek!




Zalán mondta



Zalán ma itthon van velem, mert az oviban nevelés nélküli munkanap van. Ez azt jelenti - ma már nem okoz nehézséget felfogni, hja, régi motoros "ovis anyuka" vagyok - hogy az óvó néniknek van ovi, a gyerekeknek nincs. Szóval ma itthon van és ébredés után nem sokkal elkezdett vinnyogni. Sok mindenre érzékeny vagyok a gyerekekkel kapcsolatban, ami hamar felpörgeti a vérnyomásom, de az egyik, amikor minden ok nélkül csillapíthatatlanul vinnyogás. Ilyesmi:
- Jahahaajjjj, a pókemberes jelmezt kellett volna választani. Nyifnyaf...miért is nem azt választottam? Nyifi, nyafi, jahahajj, juhuhujj, nyaff, nyaf, brühühü...- és ezt még bontogathatnám tovább nagyjából negyed órányi időintervallumban. - itt elszakadt a cérnám és rászóltam erélyesebben, hogy most aztán elég. A jelmezt ő maga választotta, senki nem erőltette rá, nagyon jól mutat benne, nem visszük vissza, nem cseréljük ki, nincs is másik, úgyhogy ez van és pont. Ennyi. A történet vége. Függöny, tapsrend, viszlát. Erre egy picit meglepődött, meglepte a hangom (pedig még nem voltam rikácsolós üzemmódban), beállt néhány másodperces mély csönd. Mondom, MÉLY és nem MÉJ!! Bár Réka még nem olvas, hehe....Majd elpityeredte magát.
- Azt hittem, ma jó napom lesz....
Megöleltem, megpuszilgattam és megbeszéltük, hogy a jelmez csodaszép és csodaklassz, meg minden....És sütit is sütök a bálra.

___


Más alkalommal álmélkodva kérdezem (valami olyanra emlékezett, amire nem gondoltam volna...)
- Zalán, hol lettél te ilyen okos???? 
- A WC-ben! - vágja rá szerényen. 
???

___


Kora reggel, frissen ébredve.
- Anya, hozzál nekem alsógatyát....Na, MOST, indulj!
Milyen kedves már!


___


Öltözködéskor:
- Ez a zokni nem jó? - érdeklődöm egy példányra mutatva a kanapé szélén. Tisztának látszott és frissnek. 
- Nem, az holnap volt rajtam. 
A holnap-tegnap hol megy, hol nem. Réka érzékeny erre a leginkább.

__

Nevtanból kifelé tartva.
- Ugye mondtam, hogy M. néni is kedves, ugyanúgy, ahogy E. néni....
- Igen, nagyon jó volt!- lelkesedik Zalán. - De azért E. néni sokkal jobb, mint M. néni...M. néni állandóan vihog. 
Azt nem tudom, de hogy a logopustól távozva fél órán át nagyon szépen lassan beszéltem, mint aki beszédtanárnál járt, az biztos.