Csak néhány példa, milyen súlyosan túlterhelt a szürkeállományom illetve hülye az agyam....
1) Ma másfél órát gondolkodtam, mit kellene főzni vacsorára, mire eszembe jutott, hogy tegnap késő este készült el a töltött paprikám főtt burrrrgonyával.....Úgyhogy éppen főzhetek, de minek?
2) Minap megközelítettem a bejárati ajtót, mindenemen lógott egy szatyor. Persze a kulcsot nem találtam. Sehol. Mérgemben kiborítottam az ajtóban parkoló éppen teljesen üres kosárkába a tatyóm teljes tartalmát. Éppen amikor konstatáltam volna, hogy nincs, végképp nincs, sehol.....rájöttem, hogy a kabátom bal zsebében a kulcs....
3) Amikor elküldöm az e-mail-t annak is (kör email) , akitől kaptam....minden pénzt megér.
4) Nem ismerem a saját céges mobilszámom. Még szerencse, hogy saját magam tényleg nem szoktam hívni.
5) Amikor a melóból kiszakadva végig kell gondolnom, hogy most akkor hová is kell mennem először? Oviba? Suliba? Különórák? Hol vagyok? Ki vagyok? Némely kollegám ki szokott nevetni. Egyedülálló, jól szituáló úrról van szó.
6) Amikor megkérdezi valaki, hogy ugye ez a busz erre vagy arra jár? És totál sötétség van a fejemben. Mint egy totális idiótának. Majd öt perc a nyílt utcán (a friss levegő teszi?) ráébredek, hogy félretájékoztattam valakit....
7) Már nem kenem-vágom a gyerekeim születési súlyát. Bizonyára annyira öregek már, hogy ennek muszáj volt kikopnia a fejemből.
8) Elmúlt az az idő, hogy minden ismerősöm mobil számát tudtam volna fejből....áh. Tibié az egyetlen, amit a sajátomon kívül fújok.
9) Szinte mindig receptből főzök. Najó, a pizzát nem, de írtam is, hogy "szinte"....
10) Most meg nem jut eszembe tizedik....Mondom én, hogy lassan sík hülye leszek!
Ja, megvan! Amikor beszélgetés közben nem jut eszembe valami kulcsfigurának a neve. Anélkül viszont teljesen értelmetlen volt megszólalnom is. Vinnyogok, nyüszítek, töröm a fejem....totál homály....Na akkor baromi pipa vagyok magamra!
