Nyűgös kezdet....

Hű, rettentően rosszul esett ez a tegnap hétfő. Juuuj…egész nap szenvedtem. Délután ahogy kocogtam haza a novemberi bérlettel a tarsolyomban, már majdnem teljesen besötétedett, ami külön lehangolt. Vennem kellett egy zacskó csípős chipsz-t, hogy kínjaim enyhüljenek. Az mindig hat. Nyáron meg a jégkrém. Nem tudom, én úgy emlékszem, engem nem szokott ez az óraállítás így elkeseríteni, de valahogy most mégis. Nagyon……

Este hatig van a Földhivatalban „rendelés” hétfőnként, háromnegyedkor beestünk a kongó irodába…odakinn az egyik csaj férjea kocsiban várta a kedvesét, a pénztáros hölgy meg a telefonját nyomogatta meló híján…..Lehet, hogy ő volt a nej….  Volt egy olyan ösztönöm, hogy nem kell nekünk a földhivatali papír, az ügyvéd úgyis belekukkant a tulajdoni viszonyokba. Tibi arra szavazott, hogy azért biztos ami sicher, menjünk! Hát több mint 6000 Ft-unk bánta, úgyhogy ügyfélkapun egyszerűbb lett volna, na mindegy már….Vasárnap a cipőboltban szívtam a fogam, Tibi az Aldiból távozván, most meg a földhivatal rabol ki…..

Réka matek dogát ír illetve németet is, de eléggé el volt este varázsolva. Pedig szolfézsra nem ment el, mert nem volt kedve. Hát no comment, nincs kedve, jó vicc. A matek doga miatt nem aggódom, ha nem álmodozza át az egész dolgozatot, de a németre jobban oda kell figyelni, még este 8-kor mese előtt is 10 percben átnéztük a kulcsmondatokat. (Milyen órái vannak Kurtnak kedden? Hány német órája van Lisának pénteken? Kedvenc tantárgyam a matek. Heti 5 matek órám van. Meg ilyenek.)

Zalánék vették a 4-est, amit következetlenül bár, de olykor fordítva ír. Hogy ne legyen magányos ebben a négyes, az egyest is, amit eddig nem írt fordítva. Na ő is eléggé el van varázsolva a suliban, az biztos. Míg a lakásprojekten cseréltünk eszmét Tibivel – nem értünk egyet mindenben, én óvatosabb vagyok – Zalán német háziját barkácsoltam, valami Lanterne-t vagy mit….Vagy az a budi? Nem, az latrina…elvagyok….Na szóval kész lett a papírlámpácska, miután Zalán kiszínezte és fél órába telt mire ragasztót is talált. Imádom az ilyen otthoni, esti projekteket….

Tibi nem engedte, hogy megnézzem az Életképek 2. részét az M3-on (asszem ott megy, a Vészhelyzet előtt, dupla epizódokkal), pedig én szeretem. Annyira nem történik semmi és még a kőkemény konflikusokat is olyan könnyedén élik meg a szereplők, hogy az egyenesen langyos víz….Mindez nyugtatólag hat a hétköznapokban megtépázott idegeimre. Helyette valami fizikával, csillagászattal kapcsolatos dok filmet néztek a fiúk, úgyhogy elbaktattam zuhanyozni. Majd egy kis német, mese és gyors kóma….ennyi volt a hétfő. A gyerekeket is megviselhette a szünet utáni első nap, mert egy ágyban maradtunk hajnalig….Akkor láttam, hogy Tibi totálisan fel van kenődve a falra. Vihogtam egyet, amennyire az ember tud ilyet hajnalban, majd Rékát átcipeltem a saját ágyába (már nem sokáig bírom el). Visszaaludtam, ilyenkor minden perc ajándék. Szerencsére semmi, a lakással kapcsolatos akut probléma nem jutott az eszembe…..

PS: Ja nem is írtam, (legalábbis nem emlékszem rá, de tudjátok, a középső nevem Szenilla) Zalán fűzős cipőt választott magának vasárnap a cipőboltban. Na most cipőt kötni nem tudott eddig, mert minden cipője tépőzáras volt illetve lusta voltam megtanítani, illetve ő sem kérte soha illetve az oviban sem tanulták. Megmutattam mamánál a módját, a fortélyát, erre második útmutatás után nem megtanult cipőt kötni?? Csak lestem. Azóta még pár napot gyakorol (tegnap és ma), és holnap már a megkötős cipőjében akar menni suliban. Tanácsolta neki, hogy ha bármi gikszer van, megtalálja a 4b-ben Rékát....amit azóta megbántam, mert mi baj lenne? És ha mégis, akkor is ott van a tantónéni....De hát mire valók a testvérek, hát nem?