2016. június 16., csütörtök

Variálás egy ballagás körül


Tibi ma visszaslattyogott a doktornénihez záróra idején, közölte vele, hogy elutazunk és hogy pislantson rá a gyerekekre, hogy mi az aktuális helyzet. Bár ránézésre Réka a betegebb, Zalán torka a pirosabb, úgyhogy neki tovább Nurofen és torokfertőtlenítő, esetleg Cataflam, de az nincs itthon és nem is váltott ki Tibi. Nem kapott antibiotikum receptet a biztonság kedvéért, igaz, nem is kér....Remélem, nem lesz rá szükség. Bár, két szempillantás és máris itthon leszünk.

Viszont nem mentek hiába, kértek új igazolást, amely szombatra is szól. Szombatra, igen, merthogy akkor lesz a ballagás, az meg kötelező. Úgy tűnik, kötelezőbb, mint a sima tanítási nap, mert nagyon szúrós szemmel néznek bárkire, aki nem vesz részt rajta. Tavaly ballagásra mentünk ugye Pestre, úgyhogy nem  volt lelkiismeret furdalásom. Ha menni kell, hát menni kell. De idén villám pihenés lesz, amire ez a hétvége volt az egyetlen, ami megfelelő is és még kedvezményes is. Mivel Réka lebetegedett, hát nem erőlködtem, hogy írok levelet az igazgató bácsinak, bár az volt az előírás. Illetve megírni megírtam, még hétfőn, ám keddre ugye lerobbant a kisdiák, úgyhogy okafogyottá vált a levélkém. Közben kiderült, hogy személyes megjelenés szükséges az igazgató úr előtt, oda kell járulni, aki távol merészel maradni a ballagástól. SZerintem röhejes. Főleg, ha belegondolom, hogy jövőre várhatóan szintén ballagásra utazunk Pestre, merthogy annak a leányzónak az öccse is elballag, akinek a ballagásán tavaly jártunk....Szóval sorozatban 3x lemaradunk a mi sulink ballagásáról, az Isten sem mossa le rólunk, hogy nem szándékosan, pedig de.

Persze igazán nem érzem magam bűnös szülőnek, egyrészt mert Réka MINDENBEN benne volt egész tanévben, mi is igyekeztünk, én azt gondolom, mint szülők....Megtettük, ami lehetett. Nem mondom, hogy többet, mint az átlag, mert aktívak a szülők nálunk, mindig zsonganak....Egyedül a családi bográcsolásra nem mentünk el. Igazán nem tudnám megmagyarázni, hogy miért, ha egy sajtótájékoztatón rákérdeznének. Nem volt kedvem igazán, aztán meg bántam, hogy lemaradtunk, de már késő volt. Ez az igazság valahol. Meg hogy van, hogy hétvégén fáradtabb vagyok, mint hétköznap este bármikor....

A dolog pikantériája, hogy Zalánnal ellentétben, aki Néma Levente az oviban és súlyos államtitkokat rá lehetne bízni, soha óvónő vagy más kém nem szedne ki belőle semmit, nos vele ellentétben Réka Locsi - Fecsi Márta, aki kotyog ezt és azt a tantónéniknek. Így azt is tudták, hogy mi a hétvégén elutazunk....Gondolom, hogy Rékától, mert honnan máshonnan? Ma hallottam valaki egészen mástól, hogy tudják (mármint a suli), hogy mi elutazunk....Én ezt nem nagyon tudtam mire vélni, merthogy szerintem ez egy szabad ország, elutazom, ha akarok, nem? Másrészt pedig nem vagyok egy trükkös anyuka, ha azt írom a tantónéninek, hogy lázas a gyermek és beteg, akkor az úgy van és nem azért csinálom, mert szórakozom és próbálok igazolást szerezni a ballagás napjára. Szóval hogy felmerül egy igen halovány gyanú errefelé, nekem picit rosszul esett vagy jobb szó rá, hogy nem értettem.

Na most elfelejtettem, hol van a gondolatmenetem vége, merthogy még nem itt, az biztos....