Ma este 8-ig őriztem Zalánt, hogy tanul -e, úgyhogy nem főztem, de receptet azért hoztam. LASAGNE, ahogy én szoktam.
Legelőször mindig a besamellt készítem, 10 dkg vajat megolvasztok és ráöntök 80 g lisztet. Jól elkavarom, picit pírítom, ne legyen csomós, majd ráöntök több részletben 1 liter tejet. Kavargatom, kavargatom, majd sózom, teszek bele jó sok (fél teáskanál) szerencsendiót, mert úgy szeretjük, de ki hogy. Aztán nagyjából 20 dkg parmezánt is belereszelek. Ha éppen nincs itthon, akkor cheddar is megteszi, de mondjuk pl. trappista kevésbé finom. Ha picit sűrűsödik, lezárom és tekerek bele jó sok feketeborsot, frissen őrölve. Hagyjuk hűlni, félretolom, torkoskodom belőle, mert már ez is nagyon finom magában.
A ragu következhet. Olykor ez már előző nap készen van, az a gyorsabbik eset. Ha nincs, akkor muszáj reszelni egy-két répát, néhány szár angolzellert és aprítok nagyon apróra hagymát, mondjuk egy fejet (soffritto). Ezt alaposan lepirítom elvileg olivaolajon, gyakorlatilag növényolajon....Az sem baj, ha picit odaég, pörkölődik, jó lesz az. Aztán hozzácuppan a darált husi. Mindenféléből lehet készíteni, de persze marhahúsból a legeslegfinomabb. A fél kg daráltat is jól lepirítjuk. Ehhez jön 1,5 dl vörösbor, valami jobb féle, de csak ha van éppen nyitva. Lasagne miatt kizárólag nem bontok friss üveg bort....Majd a passata, ebből olyan 3 dl körül. Ezeket itt mindent összerottyantom, illetve el ne felejtsem a fűszereket. Ízlés szerint babér, rozmaring, só, bors, oregano, kakukkfű, worcestershire szósz. Kb. egy órát főzzük alacsony lángon, de olykor kavarjunk rajta, nehogy leégjen. Érdemes a levét is pótolni vízzel, ha elfőtte, a szokásos bolognainál bővebb leve kell hogy legyen. Langyosra hagyjuk hűlni, majd ha ez megvan, elkezdjük rétegezni a lasagnetésztával, amiből én szárítottat szoktam használni, nem frisset, de emiatt még nem panaszkodott senki. Ragu - tészta- ragu - tészta - besamell a sorrend, közben a besamellből is lehet locsolgatni a ragura, ne sajnáljuk, 1 liter tejből lesz bőven. Én úgy szoktam, hogy a sarkokba mindig öntök egy kis besamellt, azzal zárom a tésztát, nehogy száraz maradjon valahol, az a jó, ha a besamell jótékonyan elfed mindent. A legtetejére locsolhatnék még egy kis olivaolajat és tehetnék rá extra sajtot, de én nem szoktam.
Alufólia alatt sütöm, hááát, hogy meddig, nagyjából 45 percet, egy órát. Ha nincs éppen alufólia, akkor sem kell kétségbeesni, úgy is megsül és finom lesz, sőt isteni lesz. Egyik nagy kedvencünk itthon.
Azt hiszem, nem maradt ki semmi. Ha csak bolognait főzök, egy dl tej a legutolsó hozzávaló a ragunál, lasagnenél ez vagy eszembejut vagy nem. Valahogy a tejtől lesz tökéletes a ragu állaga. Fontos, hogy ne legyen sótlan a lasagnenk, az nem ideális.
Ami pedig minket illet, éppen játszik a Fradi és vezet 3:1-re, úgyhogy minden szép és idilli.
Holnap már végre péntek, amit nagyon vártunk, mert rohadt sokat kell tanulni és alig győzzük. Most pl.holnapra nem volt idő megtanulni a bioszt, mert már 8 óra volt és mindenki elfáradt (mármint Zalán). Németet meg matekot szoktam tanulni Zalánnal még mindig, a többit kiadom és várok, hogy felmondja. Illetve a föci németül van, azt picit lebutítom neki, hogy jobban haladjunk. 3 hete tart a suli és bátran állíthatom, teljes gőzzel nyomják a gombot.
Klassz, hogy ilyen szép idő van, remélem, november 1-ig így is marad, nagyon szeretem az egyre színesebb és nagyfényes őszt, hív, hív és egyre hív a Nagyegedi tanösvény is, ami ősszel a legszebb szerintem és legkésőbb az őszi szünetben meg kell látogatnunk azt az ösvényt. Úgy volt, hogy az őszi szünetben visszatérünk a Mátrába vagy Pécs környékére, de egyrészt Rékának nincs kedve (??) elutazni, másrészt rendeltünk egy új kanapét, aminek elég borsos lesz az ára, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy az őszi szünetben itthon maradunk. Illetve kirándulni lehet, akár több egynaposat is, de wellness az egészen biztosan nem lesz. Kicsit sajnálom, mert Sikonda annyira, de annyira gyönyörű ősszel és imádom azt a szállodát is....
Hosszú évek sorozata törik meg jövőre, mert a suli pályázata a Határtalanul (7. osztályosok kirándulása) programban legnagyobb meglepetésünkre nem lett nyertes....Nagyon nagyon sajnálom, mert bár vittük mi már Erdélybe a gyerekeket, nem is egyszer, tudják milyen az beszippantani az ottani levegőt illetve a hegyek látványát és mindazt a csodát, ami Erdéllyel jár, de azért csak fantasztikus élmény lett volna az osztálynak, Zalánéknak is. Pont az az évfolyam nem tud utazni, akit soha még egy tanár vagy ofő sem mert vagy akart elvinni egynaposnál hosszabb útra....Bezzeg Rékáék már alsóban leléptek 2-3 napra.... Érdekes, hogy több forrás áll rendelkezésre, mégis idén történt az, hogy nem nyertünk, fogalmam sincs, hogy min múlhatott. Úgyis terveztünk egy utat a Hargitára, Gyimesbe, Gyergyóba, ahol még a gyerekek nem jártak, hát muszáj lesz jobban fókuszálni erre az útra majd.....
Majd még mesélek, de a kutya ma még nem sétált....
