Máris kedd van, szerintem repül az idő, de mikor nem?
Elég rosszul aludtam, áttértem a köhögős fázisra és nem vagyok kirobbanó formában. Mondjuk kifejezetten rosszban sem, de remélem, innen csak felfelé vezet az út, vagyis csak jobban leszek ennél...reggel azért örültem, hogy nem kellett bevonszolni magam dolgozni.
Nem túl lelkesen bár, de nekiláttam a zserbónak 9 körül, aztán megjött a kedvem, amikor kinyitottam az anyukámtól kapott sárgabarack lekvárt....Két éve nem terem az a nyomorult fa a kertjében, de ha terem, akkor csoda kerül az üvegekbe. Ezt vegyítettem M. mama féle dióval....Hogy a végeredmény milyen lesz, még nem tudni, most fogom rácsorgatni a süti tetejére a csokimázt és akkor már meg lehet kóstolni.
A gyerekek sikeresen hazaértek a suliból. Nem volt egyszerű, mert reggel ki kellett vinni autóval Zalánt a futópályára, ahol a dupla tesiket tartják minden héten....mert lekéste a 7:45-ös indulást... Réka valamikor 6 körül keveredett haza a zeneiskolás buli és a karácsonyi falu forró csokija után.
A kutya egész nap alszik szinte, ha túl sokat pattogok körülötte, akkor belefárad és ragaszkodik hozzá, hogy én is a kanapéra heveredjek vele. Addig nyavalyog és nyüszít, míg megkapja, amit akar. Ha viszont a konyhában tevékenykedek, az nem érdekli, csak kéri, hogy takarjam be egy meleg pléddel....Durva dolgok vannak itt.
Ajándék dolgában kezdem elveszteni a fonalat, de azt hiszem, minden megvan, amit terveztünk. Ma jött egy csomag, amiről fogalmam sem volt, hogy mi lehet és a feladó sem rémlett, aztán kibontáskor rácsodálkoztam Réka egyik ajeszára....
Reggel zserbósütés előtt és Zalán kiterelgetése az ajtón után összebömbölyödtem a kanapén és néztem egy kis Netflixet - hát nem sok szívderítő van rajta, úgyhogy ráfanyalodtam a Harry és Meghan című minisorozatra. Nem mondom, hogy unalmas volt, de majdnem. Fele időben azt bámultam, hogy lehet Meg-nek ennyire csodaszép haja és mit műveltek vele, mire ilyen lett, amilyen - nyilván kivasalták, vagy azt, hogy az a pulcsi kasmír vagy gyapjú vagy micsoda rajta, mert piszok jól nézett ki. Ilyenek. Nagyon nincsenek számomra a figyelem középpontjában, emlékszem, hogy az esküvőjükig nekem fogalmam sem volt, hogy Meghan nem számít fehérembernek. Azt sem gondoltam, hogy ez számít bármit is manapság. Szerintem nem. Remélem, Amerikában boldogabbak. Amit ezért a sorozatért kaptak, abból eltengődnek egy ideig bizonyára.
