Na nem pont ezé, de a "jogelődé". Pont 17 éve írtam az első posztot a Popinapló blogba. Legalábbis asszem, így hívták.
Hajnali 5.00 óra - Rémálomból ébresztem Tibit, valakivel hadakozik, mert csap egy méreteset a karjával, aztán szerencsére felébred, összefonódik a kezünk, együtt alszunk vissza. Nem sokkal később magam is rémálomból ébredek, valami vágás van a hasamon, amit be kellene varrni...pihegve, rémültem riadok fel, beletelik kis időbe, mire megnyugszom. Érdekes, hogy mindketten egyszerre álmodunk rosszat.....
6.30 -- Nehéz kikászálódni az ágyból, de muszáj, hát legalább hajat mosni nem kell. Gyomorideg elkísér a fürdőszobába, onnan le a nappaliba is, sejtem az okát, M. mamát elvileg ma műtik...Kikukkantok az utcára, az autókon és tetőkön áll a hó egy minimális rétegben. Tél a tavaszban átmenetileg....
6.45 -- Nyugtázom, hogy a hétvégén megint híztam egy kilót. Ha nem vezetem a bevitt kalóriák listáját és túlmegyek 1600 kalórián mozgás nélkül., mindig ez van... Ennyit arról, hogy E. szerint az állítás, hogy kövér vagyok, egyáltalán nem indokolt...
7.00 -- Hidratálok kívül-belül, viszonylag gyorsan eldöntöm, mit veszek fel. Azt a norvégmintás új pulcsimat, ami pont illik a télies időjáráshoz.
7.10 -- uzsonna Zalánnak, vajkrémes kenyér sonkával, ementáli sajttal és dijoni mustárral, ahogy mostanában szereti. Hiányzik a kenyérszeletelő gép, amit Zalán kinyírt múlt héten. Az összes kenyérvágó kés full tompa, a fenébe....Sehol nincs a késélező bizgentyű sem, király. Közben hallgatom Réka finom rikácsolását, hogy megint eltűnt az almalé a hűtőből. Miután ezt elmondja négyféleképpen különösebb eredmény nélkül, hisztisen feltrappol a szobájába és átmenetileg csönd lesz.
7.25 - Zalán végre megjelenik a nappaliban és összebújik a kutyával. Biztatom, hogy már ne heveredjen le a kanapéra, húzza fel a cipőjét és hajrá....irány a suli. Elengedi a füle mellett a mondandóm.
7.30 -- Ma együtt megyünk suliba, melóba. Réka megkérdi, mit vegyen fel kabátilag, egyszerre mondjuk Tibivel "valami meleget".
7.40 -- Zalán eltűnik az iskola kapuja mögött. Elgondolkodom, hogy szűk 3 hónap és nem lesz többé általános iskolás gyerekem....11 évet húztunk le itt összesen Rékával és Zalánnal...Mondjuk, van több négygyerekes ismim is, ők kenterbe vernek simán.
7,50 - hosszú sor a bérletpénztárnál. Réka pipa, mert nem ajánlottam fel, hogy megveszem a diákbérletét, így neki is be kellett jönnie a pénztárba. Azt sem ajánlottam fel, hogy kifizetem, ó borzalom, 200 Ft-ja bánja. Nem nagyon szól hozzám, még túl korán lehet.... Figyelem, ahogy a forgalmat pásztázza odakinn a vasútállomás előtt és az jut eszembe, vajon mikor jön rá, hogy még szebb smink nélkül, mint fél kiló szemfestékkel. Mindegy. Majd eljön annak is az ideje.
8.10 - Beérek a munkahelyemre, természetesen elkések, tök égő...Laposkúszásban trappolok fel az emeletre, elnézést kérek a főnitől nyüszítve, aztán rögtön fejestugrok a munkába, mintha mi sem történt volna. A délelőtt főleg az észtekkel telik, nem nagyon akarják érteni, milyen profilú lambéria kellene nekünk, de mindegy....
9.00 -- Reggeli. A Zalánnak készített szendvics csücske az enyém. Finom, bár sonkából és sajtból nem sok jutott a szendvics ezen felére.
9.20 -- Sok a meló és minden beszállító árat emel a következő negyedévre, ami nem meglepetés, mert szezon jön.
11.00 -- uzsonna, egy tejberizs. Majd csak közeledik az ebédidő...
12.00 -- Végre ebéd. Fasírt és saláta öntettel. Amíg falatozom, Rékának rendelek SIÓ-t, nehogy szomjan haljon. Néhány más dolgot is hozzácsapok a rendeléshez, ami még eszembe jut... Holnap hozz a Tesco. Igaz, hogy ma is jön futár, de a Sió lemaradt akkor...Már vakon eltalálnak hozzánk a futárok... M.mamáról nincs semmi hír, lehet, meg sem műtötték.
14.00 -- A szokásos elálmosodás, de már nem kávézom, úgyhogy folyadékkal próbálom áthidalni....
16.00 -- Megyek mosogatni, összepakolok, irány haza. Kíváncsi vagyok milyen napjuk volt a többieknek, Rékának, Zalánnak, a ZuramnakTibinek....P. hazavisz a Cs. kereszteződésig. Jó nagy a forgalom, a szokásosnál nagyobb....
16.30 -- Uzsonnára pizzát sütök, ezúttal a fagyasztóból. A tegnapi kacsának, fasirtnak hűlt helye, borsóleves még akad,de nem nyúl hozzá senki.
17.00 -- Tibi hoz hírt Mamáról, holnap műtik valamikor. Az nem jó....
17.30 --- Zalán nem akar tanulni, mondván, hogy majd holnap...Én próbálok elmerülni a Kilépés a sorskönyvből sztorijában, de valahogy nem találom, hogy kapcsolódom én ehhez....Lesz még vele melóm.
18.30 -- Tibi összeszedi a gyerekeket is, hogy családi szinten látogassuk meg a Mamát a kórházban. Tegnap csak ketten voltunk, akkor eluralkodott rajtam némi szédülés és gyomorideg, ma semmi...A kórteremben egyedül van mama, de már a másik két unoka aggódva körülveszi. Ki van írva az ajtóra, hogy max. két látogató, de most ezzel nem tudunk foglalkozni, úgyis csak 20 perc van 7 óráig. Mamában új energiák kapnak szárnyra az összes unokája láttán és mi tagadás, mind gyönyörűek, biztosan nagyon büszke rájuk. Enni viszont nem akar, de az unokák és ő valahogy elnyammognak együtt egy banánt. Hét után 10 perccel megköszönjük a nővérek türelmét és távozunk....nem könnyű szívvel, de elköszönünk mindannyian.
18.20 -- Réka kitalálja, hogy DM-ba akar menni Labellóért. Labelló nélkül élni sem érdemes. Mind vele tartunk, így lesz egy órás látogatás a DM-ben illetve a Sparban. A költségeket most hagyjuk is....A 300g-os Philadelphiat viszont jó árban kaptuk. Sajnos ritka már, hogy négyen vagyunk egy helyen, így kimondottan élvezem a bevásárlást is....Nagyjából 5 percenként (na jó, negyed óránként) rácsodálkozom, hogy Zalán egy fejjel magasabb nálam...Mikor? És hogy??
20.00 -- újra itthon. Réka prezentációt tart neszesszere összetételéből, majd eltűnődik, hogy lehet, irodalmat kellene tanulni. Nézik, ahogy megeszem egy kisebb doboz sushit....Nem olyan finom, mint a Lidlis pedig ugyanaz a márka, na nem baj, azért jól esett. A kutya kap egy kis rizst a maradékból, nagyon élvezi. Gyanakszom, hogy éhes lehet, miért nem kapott még ez a kutya vacsorát?! Megetetem. Kap juti falatot is.
21.00 --- Leülök blogot írni, Zalán nem hajlandó fizikát tanulni, mondván, hogy mindent tud a lencsékről meg nemtom mikről...Réka nagyon lelkes, Tibivel tart kutyát sétáltatni. Pedig az az irodalom...na mindegy, ezek lemennek sétálni.
21.20 -- megyek, én is lezuhanyozom, vége a napnak. Közben szigorúan csöndnek kell lenni, hogy meghalljam és megéljem a saját gondolataim. Most ez a feladat. Aztán majd kiderül, hogy belőlük mennyit nyomok , fojtok el és abból mennyit tudat alatt...Na mindegy, a lényeg, zárom a napot. Villanyoltás előtt Duolingo, az 5 perc , ha formában vagyok. Utolsó fél órában, órában nincs telefon nyomogatás, olvasás van vagy olvasás. Esetleg pusmogás Tibivel.
Ennyi volt a mai nap. 2025. április 7, hétfő -- 17 éve ilyenkor kezdtem blogot egy négy hónapos kislány anyukájaként...Hűű, de rég volt, alig hiszem, hogy igaz volt....
